59267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hatékony massza készítésére ólomakkumulátorok számára finom pikkelyek alakjában nyert anyag fölhasználásánál

Megjelent 1913. évi április iió 24-én. MAGY. KIR. SZABADALMI JPFI

F HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58267. szám. Vll/i. OSZTÁLYEljárás hatékony massza készítésére ólomakkumulátorok számára finom pikkelyek alakjában nyert anyag íölhasználásával. RICKS ALBERT MÉRNÖK GROSS-L1CHTERFELDEBEN. A bejelentés napja 1912 április hó 15-ike. Elsőbbsége 1911 junias hó 13-ika. Elektrolytikus úton készült kristályos szerkezetű hatékony massza ólomakkumulátorok számára nagy kapacitással bír ugyan, de nem eléggé tartós. Az ilyen massza pl. úgy készült, hogy elektrolytikus úton nyert finom lapocskákat szitálás révén csak annyira osztályoztak, hogy a massza még kristályos struktúrával bírt. Ha azonban ezen masszát aránylag kis mennyiségekben a hatékony massza gyanánt rendesen használt ólomoxydokhoz, stb. keverjük — mint ez már más eljárások szerint nyert finoman elosztott ólomra már ajánltatott — akkor nemcsak lényegesen nagyobb kapacitást érünk el, mintha csak menniget, ólomgelétet, ólomport vagy más ólomvegyületet egymagában használnánk, hanem nagyobb tartósságot is. Míg az elektrolytikus úton finom lapocskák alakjában nyert massza, mely különben nem tiszta ólomból, hanem hydrogén- ólomvegyületből áll — paszta gyanánt egymagában nem elég ellentálló, ha a tartósság tekintetében fokozottabbak az igények, — a rendszerint pas7ta gyanánt használt ólomoxydokhoz keverve keményítőanyag gyanánt hat és a kapacitást fokozza. Ezen elegynek igen magas fokú tartós mechanikai szilárdságot is adhatunk, ha még oly kötőanyagokat használunk, melyek nem roncsoltatnak el rövid idő alatt az áram és a sav által és a lapokat nem teszik túlságos nagy ellentállásuakká. Az ismert kötőanyagok egyrészt oly anyagokból állnak, melyek a masszát csak mechanikusan tapasztják egymáshoz, másrészt pedig oly anyagokból, melyek az ólomoxydok egy tört részével nagyrészt bázikus ólomvegyületekké alakulnak. Az előbbiek jó mechanikai szilárdságot kölcsönöznek a masszának, de rendszerint fokozzák az ellenállást és túlságosan csökkentik, a kapacitást, míg az utóbbiak az áramnak a töltéskor és kisütéskor föllépő behatása folytán hamar elroncsolódnak. Állandó tartósságot érhetünk azonban el nagy kapacitás mellett, ha az első csoport egy alkalmas kötőanyagát a második csoport egy alkalmas anyagával kellő arányban elegyítve alkalmazzuk. Nem mindegyik kötőanyag használható egy másikkal együttesen, mert gyakran ép ellenkező eredményt adnának, mint amilyen kívánatos. Az elektrolytikus úton finom lapocskák alakjában készült és szitálás révén osztályozott, kristályos masszának és ólomoxy-