59258. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemény szappanok előállítására

0 Megemlítendő, hogy ha kókuszolajat vagy pálmamagolajat deglicerinálva színszappanokká főzünk és az így kapott, kisózott színszappanhoz annyi töltőanyagot akarunk adni, amennyit ugyanezen zsiradékokból előállított enyvszappanok elbírnak, úgy azt találjuk, hogy a színszappannak ilyen mérvű utólagos töltése lehetetlen. Végzett kísérletek már most arra a meglepő eredményre vezettek, hogy a zsírsavak alkálisói vizes oldatának ellenállóképessége elektrolitokkal szemben lényegesen fokozódik, ha a zsírok vagy zsírsavak szénláncába halogén-, oxi-, hidroxi-. vagy savcsoportot viszünk be, vagy a zsír-, illetve zsírsavmolekulát polimerizálás útján növeljük. Az ilyen átalakulásnak alávetett zsírok és zsírsavak magukban véve ismeretesek, így különösen a ricinusolajból készült törökvörösolaj, amely utóbbit bizonyos folyékony, emulziószerű vagy kocsonyás szappanszerű termékek előállításánál egyéb zsiradékanyagok mellett hozaganyag gyanánt vagy önmagában használták már ugyan, de ezek a termékek egyáltalában nem tekinthetők technikai, kemény vagy rúdszappanoknak. Glicerideket vagy zsírsavakat, vagy ezek származékait, amelyeknek szénlánca halogén-, oxi-, hidroxi- vagy más - savcsoportokat (a szulfocsoport kivitelével) tartalmaznak, vagy amelyeknek molekulái polimerizálás útján növelve vannak, a szappaniparban eddig egyáltalában föl nem használták. A találmány tárgyát tevő eljárás már most abban áll, hogy fönti hozaganyagokat akképen visszük be a szappanmasszába, hogy úgy azok, mint a szappan alapanyagai is lényegileg tökéletesen elszappanosíttatnak és ilyen módon technikai, kemény vagy rudszappanok képződnek. Az említett hozaganyagok ilyen alkalmazása különféle előnyökkel jár, amelyek úgy technikai, itíint gazdasági szempontból fontosak. így pl. valamely színzsírból készült színszappan, amely teljesen elszappanosított törökvörösolajat tartalmaz, elektrolitoldatokkal szemben épen úgy viselkedik, mint a kókuszolaj- vagy pálmamagolajszappan. 2 — I Kókuszolajból vagy pálmamagolajból készült színszappan pedig, amely teljesen elszappanosított törökvörösolajat, illetve oxi-, hidroxi-, halogén vagy szulfozsirsavat tartalmaz, elektrolitokkal szemben éppen úgy viselkedik, mint hogy ha enyvszappan volna és ilyen körülmények között a szappant sokkal nagyobb mértékben szaporíthatjuk töltőanyagokkal, mint az említett elszappanosított hozaganyagok alkalmazása nélkül. A szappanok ellenállóképessége elektrolitokkal szemben azonban nemcsak a szaporíthatóság, illetve a töltőanyagok fölvétele szempontjából fontos, hanem egyébként is lényeges szerepet játszik a szappaniparban. így pl. ismeretes, hogy a szappanok, különösen a színszappanok, idővel strukturális változást szenvednek, amennyiben részlegesen koagulálnak, minek következtében elektrolittartalmú vizes oldat válik ki, amely a szappanak vagy «izzadását», vagy «kivirágzását» okozza. Ha az ilyen szappanok az említett elszappanosított hozaganyagok vala<melyikét tartalmazzák, úgy a kolloidális ellenállóképesség növekedése folytán ezek a jelenségek már nem mutatkoznak. Ismeretes továbbá, hogy a szappanoknak az aszimptotikusan végbemenő szappanosítási reakció és a hidrolízis következtében mindig bizonyos alkálifölösleggel kell bírniok. Az említett elszappanosított hozaganyagok jelenléte esetén azonban a szappanokat neutralizálhatjuk, anélkül, hogy hidrolízistől kellene tartanunk, ami különösen a pipereszappanoknál igen nagy fontossággal bír és rendkívül előnyös. Elektrolitokkal szemben való nagy érzékenységük és a belőlük előállított szappanok csekély habzóképessége folytán bizonyos olajok, pl. növényi faggyú, repceolaj, gomborkaolaj stb. eddig a szappangyártásban csak igen csekély mennyiségben voltak fölhasználhatók. Az említett hozaganyagokkal keverve úgy ezek, mint minden máa zsír, kókuszolaj és pálmamagolsj nélkül is, mindenféle szappan előállítására használható. A szóban forgó hozaganyagok továbbá-