59251. lajstromszámú szabadalom • Kötőgép

- 3 — vül kell helyezni, elégséges, ha ezeket kézzel csak annyira húzzuk ki, hogy a tűfejek az eredményvonalak által jelzett (c, d) pályába jussanak (3. ábra); ezen tűfejek kifelé a (2) lemez kerületén lévő, lefelé nyúló {28) karimára támaszkodnak és ezen helyzetükben a háromszögalakú (16) lemez hatáskörén kívül esnek úgy, hogy nem működnek. Ha a tűket ismét működésbe kell hozni, ezeket kézzel csak annyira toljuk be, hogy a (17) részek útjába essenek, melyek a tűket ezután az (a, b) pályába terelik úgy, hogy a (16) lemez a tűket megfogja és a tört horonyba szorítja be. Ha ellenben a tűket annyira betoljuk, hogy külső végeik teljesen az (1) és (2) lemezek belső kerületén fekszenek, a tűfejek oly helyzetbe jutnak, hogy azokat a (17) részek belső oldalai, fogják meg és a 3. ábrán eredmény vonalak által jelzett (e, f) pályába terelik, minek következtében a tűk ismét nem működési helyzetükbe hozhassuk, két (29) váltónyelv van alkalmazva, melyek közül a (2) lemez forgásirányának megfelelően az egyiket vagy másikat működtethetjük. Ha a tűk működnek, a (29) váltónj elvek a központi (30) kiemelkedéshez simulnak; ha pedig a nem működő tűket ismét működtetni kell, az egyik vagy másik (29) váltónyelvet oly helyzetbe forgatjuk el, melyet a 3. ábrán eredményvonalak jeleznek. Ez esetben a váltónyelv a tűk belső végeire hat és a tűket kifelé tolja úgy, hogy a (2) lemezből kiemelkedő, félholdalakú (31) resza tűfejekkel kapcsolódik és ezeket az (a, b) pályába visszatereli. A (29) váltónyelvek kilendítésére a (2) lemez fölső lapján lévő és alkalmas módon rögzíthető (32) fogantyúk vannak alkalmazva. Ha a, tűket a leírt módon belső, működésen kívüli helyzetükbe toltuk be, a tűfejek a tűágyban lévő hornyok belső végein belül fekszenek. A tűknek ezután következő kifelé tolásánál nem szabad a tűket oly módon befolyásolni, hogy hossztengelyeik körül lényeges elforgást végezzenek, különben a tűfejek oly ferde helyzetbe jutnának, hogy a hornyokba be nem hatol-. ' hatnak. A tűknek ily elforgása azáltal van megakadályozva, hogy a tűk kifelé tolásánál a (29) váltónyelvek közvetlenül a tűk belső végeire, tehát lehetőleg közvetlenül a tűk hosszirányában hatnak. A háromszögalakú (16) lemezzel éppen szemben, illetőleg a lemez függőleges szimmetria síkjától két oldalon a (28) karimában két (34) kivágás van alkamazva, melyeken át a szemek be- és kihúzatnak. Ha a tűk leírt módon külső, működésen kívüli helyzetükbe ki vannak húzva, kiesésük ket a (34) nyílásokon való áthaladásuk közben meg kell akadályozni. Ezen célból a (34) kivágásokon kívül az előnyösen szögvasból álló (35) ívdarab van alkalmazva, melynek fölfelé nyúló (36) karimája a (2) lemeztől oly távolságban fekszik, mely megfelel a külső, működésen kívüli helyzetben a (2) lemezből kinyúló tűrészek hosszának. A (35) ívdarab előnyösen a (12) kar ütközőit képező (14) sinekre van erősítve ós végein a (37) karmokkal van ellátva, melyek a kihúzott tűk külső végeit megfogják és a (36) ívdarabra terelik. A tűk külső ' végei most az ívdarab (36) karimájára támaszkodnak úgy, hogy a tűk a (34) kivágások elhaladásánál ki nem eshetnek. • Az 5. ábrán a (2) lemez eltérő foganatosítási alakja látható, melynél a lemez alsó lapja nem nyitott, hanem meghatározott gyűrűs hornyokkal van ellátva, melyekbe a tűk külön berendezésék által be-, illetőleg ezekből kitolhatok. A (2) lemez az 5. ábra szerint a (38) munkahoronnyal, ezenkívül a a (39) horonnyal és belül a (40) horonnyal van ellátva. A (38) és (39) horony között a (41) váltónyelv, a (40) horonyba pedig az (50) váltónyelv van elrendezve. Ha a tűk működés közben a (38) horonyban mozognak, a (41) váltónyelv kifelé, a (39) horony fölé van lendítve. Ha a tűket külső, működésen kívüli helyzetükben kell vezetni, a (41) váltónyelvet befelé, a (38) horony fölé lendítjük úgy, hogy a tűfejek a külső (39) horonyba jutnak. Ha azonban a tűknek belső munkahelyzetükbe kell moaogniok, a (2) lemezt oly helyzetben forgatjuk el, melyben a betolandó tűk a (42) haránt-