59238. lajstromszámú szabadalom • Vascserző eljárás
alkalmaztatik — oxidálná. Az NO-fölösleg eltávozik és a levegőn, ennek oxigénjével való egyesülése folytán, ismét nitrogéndioxidot képez. Zárt cserzőedényekben való dolgozással és a regenerált nitrogéndioxid újbóli bevezetésével már most a reakciót úgy lehet egymással kombinálni, hogy a nitro- i oxidok körfolyama keletkezzék, mikor is meghatározott mennyiségű NOs -vel elméletileg tetszőleges mennyiségű ferrosót oxidálhatunk, illetőleg alakíthatunk át a cserző sóvá. Ahelyett már most, hogy a nitrogénoxidnak levegővel vagy oxigénnel való regenerálását a cserzőedényen kívül végeznék, lehet ezt magában a cserzőedényben is foganatosítani. Ekkor, minthogy a nitrogéndioxid az eljárásnál el Jiem használódik, hanem mindig ismét visszaképződik, gyakorlatilag is oly csekély mennyiségű nitrogéndioxidra lesz szükség, hogy a tulajdonképen csak katalizátor gyanánt hat, amenynyiben ugyanis csak a levegő, oxigénjének a ferrosókra való átvitélét közvetíti. Ez esetben csak arra van szükség, hogy a ferrosóldatba csekély mennyiségű nitrogénoxidot vagy nitrogéndioxidot vezessünk be, mely ekkor nitrooxiddá redukálódik, mely azután a vasoxidulsóval vegyül és azután levegőt vezetünk az oldaton keresztül. Ekkor módunkban van, hogy a levegő gyorsabban vagy lassabban való bevezetésével az oxidációt és ezzel a cserzés időtartamát tetszés szerint befolyásoljuk. Ahelyett, hogy a nitrogénoxidot, illetőleg a nitrogéndioxidot, a cserzőedényen kívül állítjuk elő és gázalakú állapotban abba bevezetjük, lehet azt abban magában is előállítani azáltal, hogy a vasoxidulsóoldatot csekély mennyiségű nitritxel keverjük és valamely alkalmas sav ' számított mennyiségének hozzáadásával salétromos savat teszünk abból szabaddá, mely NO és N02 keveréke módjára hat. Nem föltétlenül szükséges továbbá, hogy a ferrosóoldat oxidációját és a pőre cserzését egyidejűleg végezzük ; lehet ugyanis mindenekelőtt magát a ferrosóoldatot nitrooxidokkal, illetőleg nitrooxidokkal és levegővel oxidálni és azután az oxidált cserzőoldattal kieserezni, mikor is a pőrében szintén nagy mértékben bázikus oldatlan vasoxidvegyület csapódik le. Végül lehet a nem savanyított pőrét is vasoxidulsóoldatba tenni, mikor is a pőrében foglalt alkáli vagy földalkáli a vasoxid ulsóoldatból oldhatlan vasoxidulvegyületet csap le és ezt nitrooxidok, illetőleg nitrooxidok és levegő segélyével nagy mértékben bázikus oldhatlan vasoxid vegyületté alakítja át. Valamennyi esetben lehet a vasoxidulsóoldathoz neutrális alkálisókat adni, mikor is a cserzést nitrooxidok segélyével addig folytatjuk, míg a bőr keresztül nem cserződött, ami a metszet színén ismerhető föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vascserzőeljárás, azáltal jellemezve, hogy ferrósóknak nitrooxidok, főleg nitrogéndioxid segélyével történő oxidálása útján a pőrében oldhatlan bázikus ferrivegyületet képezünk. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a nitrogéndioxidot levegő hozzávezetésével folytonosan regeneráljuk. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a mésztől és a savtól mentesített -pőrét ferrosóoldatba tesszük és azt nitrooxidok, főleg nitrogéndioxid segégélyével, melyet levegő hozzávezetésével újból regenerálhatunk, oxidáljuk, mikor is a pőrében oldhatlan bázikus vasoxidvegyület képződik. 4. Az 1. és 2. pontokban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy vaiamely ferrosóoldatot nitrooxidok, főleg nitrogéndioxid segélyével, melyet levegő hozzávezetésével újból regenerálhatunk, oxidálunk ée ezen oldattal a mésztől és a savtól mentesített pőrét kicserezzük, mikor is a pőrében oldhatlan bázikus vasoxidvegyület képződik. 5. Az 1. és 2. pontokban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a nem savanyított pőrét valamely