59200. lajstromszámú szabadalom • Műszer háromszögek egyik hozzáférhetetlen oldalának és egy ezen oldal mellett fekvő szög meghatározásra, mely háromszögnek két oldala és az ezek által bezárt szög ismeretes
épen azon osztásvonalán áll, mely az ismeretlen háromszögoldal keresett hosszát adja és. pedig egyazon egységekben, mint amely egységek szerint a másik két vonalzó beosztásai készültek. E mérés eredményének helyessége azzal függ össze, hogy a műszer három vonalzója a fönt megadott beállítások eszközlésénél oly háromszöget zár körül, mely a terepháromszöghöz hasonló. A (10) vonalzónak zérushelyzetéhez képest való elforgatása egyidejűleg az először iránybavett háromszögsarkon fekvő szöget adja meg. A műszer főleg katonai, különösen tüzérségi célokra alkalmas és e célokra használva arra. szolgál, hogy födött állásból való lövésnél a cél távolsága és iránya egy segédmegfigyelési pont alapján meghatároztassék. Emellett az a pont képezi a segédmegfigyelési pontot, amelyen a műszert fölállítottuk. A műszer által meghatározott háromszögoldal adja a céltávolságot, míg a cél irányát az a szög- adja meg, amelyet az ágyú és a megfigyelőhely közötti összekötővonal a műszer által meghatározott ismeretlen háromszögoldallal bezár. A szögmérőkészüléknek (7) része a (8) szánnal rendszerint kapcsolatban áll. Ez a két rész azonban a (15) gyűrű forgatása által szétkapcsolható, amennyiben a (16) szorítógyűrű által kifejtett szorítóhatást megszüntetjük. Ez a kikapcsolás lehetővé teszi, hogy a szögmérőkészüléknek (7) része a (8) szán tengelycsapjához képest — amelyre a szögmérőkészülék föl van helyezve — és a (10) vonalzót tartó (9) részhez képest elforgatható legyen úgy, hogy egy meghatározott célra való mindenkori beállítás után a (7) rész oly módon állítható be, hogy a mutató a beosztás zérusvonalára mutat. A zérushelyzetnek ezen újbóli beállítása után a (7) rész a (8) szánnal ismét kapcsolatba hozatik. Ha már most a cél megváltozik, akkor csupán a célra kell új beállítást eszközölni, mimellett az irányváltozást közvetlenül a (10) vonalzónak a szögmérő zérus^ pontjához képest szükségessé vált új beállítása adja- meg. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alak csupán abban különbözik az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaktól, hogy a (3) keret és a (4) tőcsap közötti (23, 24) csavarösszekötés el van hagyva úgy, hogy a (3) keret a tőcsapon szabadon forgatható és hogy az (1) és (10) vonalzók között oly kapcsolás van alkalmazva, miszerint az (1) vonalzó a (ÍQ) vonalzóval való kapcsolata következtében a (10) vonalzó beállításánál öniüűködően beállíttatik úgy, hogy a (21) mutatócsapnak az (1) vonalzóhoz képest való beállítása után a (10) vonalzót nem kell külön beállítani. Hogy az (1) és (10) vonalzó ily kapcsolása mellett a szögmérőkészülék (7) és (9) része között a csavarkapcsolat fönntartható legyen, a (3) keret és a (4) tőcsap között a (23, 24) csavarösszékötést el kell hagyni. Hogy az alaphelyzetbe az (1) és (2) vonalzók párhuzamos beállítása lehetséges legyen, a (26) rögzítőberendezés van elrendezve, mely a kél vonalzónak az alaphelyzetben való összekötését lehetővé teszi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Műszer terepháromszögek egyik hozzáférhetetlen oldalának és égy ezen oldal mellett fekvő szög meghatározására, mely háromszögeknek két oldala és az ezek által bezárt szög ismeretes, illetve mérhető, mely műszer három egymáshoz képest beállítható vonalzóval bír, melyek közül kettő az ismert háromszögoldalak irányában való beállításra és a harmadik a két másik vonalzó által meghatározott vonalaknak egy a terepháromszöghöz hasonló háromszöggé való kiegészítésére szolgál, jellemezve azáltal, hogy a hozzáférhetetlen három szögoldal végpontjaid beállítható két vonalzó közül az egyik egy a vonalzóirányban eltolható szögmérőkészülékkel van összekötve, melynek forgatható része a harmadik vonalzót tartja, míg a másik vonalzó irányzóberendezéssel van ellátva, mimellett a két vonalzó egymáshoz képest oly módon van ágyazva, hogy az irányzóberendezéssel ellátott vonalzó a szögmérőt tartó vonalzótól úgy függetlenül, mint azzal együttesen is forgatható.
