59198. lajstromszámú szabadalom • Sebességmérő és jelzőkészülék előre- és hátraforgással dolgozó rostáló gépekhez

> • •• van törve és egyes részek metszetben lát­szanak, a 3. ábra nagyított léptékben, oldalnézet­ben ábrázolja a tengelyt a két centrifugál szabályozóval és az ezekkel kapcsolódó tár­csával együtt, a 4. ábra ugyancsak nagyított léptékben a szekrény fölső részét tünteti föl a mérő­készülékkel együtt, az 5. ábra a tárcsa mozgásának átvitelére szolgáló emelőszerkezet fölülnézete, míg a 6. ábra ugyanezen emelőszerkezetet áb­rázolja keresztmetszetben, a tárcsa által működtetett billentyűkarokkal együtt. A készülék egy tetszőleges alakú (1) szekrényben van elhelyezve, melynek fölső részén egy üveggel elfödött (2) kivágás van s ez alatt látható a (3) lépték és a gép mindenkori fordulatszámát jelző (4) mutató. A szekrény hátsó oldalán van ágyazva a jelzőszalagot fölvevő (5) tartalékgörgő, amelyről a szalagot a (6) pecektárcsa, mely az oldalt elrendezett (7) óraszerkezet által egyenletes sebességgel hajtott (8) ten­gelyen ül, a szalag perforált széleibe akadva legöngyölíti úgy, hogy az a jelzőszerkeze­ten áthaladva az (1) szekrény fölött ágya­zott (9) dobra tekeredik föl. Hogy az ellen­őrző szalag a (6) pecektárcsáról való le­csavarodás mértékének megfelelőén mindig feszes maradjon, ezen okból úgy (8) ten­gelynek kifelé meghosszabbított végén, mint a (9) dob tengelyén egy-egy (10, 11) zsi­nórkorongot alkalmazunk, melyeket egy rugalmas (12) hajtózsinórral kötünk össze egymással. A (10) és (11) korongok nagysá­gának egymáshoz való viszonyát úgy álla­pítjuk meg, hogy a (9) dob kerületi sebes­sége egy kevéssel nagyobb volna a (6) pecektárcsa kerületi sebességénél, azonban mivel a (12) hajtózsinór megcsúszása a (9) dob nagyobb kerületi sebességét kiegyen­líti, ennélfogva a szalag állandóan feszes marad. A sebesség tekintetében ellenőrzendő gép­tengely mozgását egy zsinór segélyével vesszük át a szekrény alsó részében ágya­zott (13) szabályozótengely kiálló végére erősített (14) zsinórkorongra. A (13) tengely közepén egy hosszirányban szabadon eltol­ható (15) tárcsa van elrendezve, mely a két (16, 17) szabályozóval az egymáshoz képest ellentétes értelemben ható (18, 19) horogkapcsolók segélyével kapcsolódik. A szabályozóknak kifelé néző fejeit (20, 21) szorítócsavarok rögzítik a (13) tengelyen úgy, hogy midőn azok a gyors forgás kö­vetkeztében megrövidülnek, akkor befelé néző fejeik a középtől kifelé mozdulnak el. A 3. ábrán látható helyzetben a (16) sza­bályozó kapcsolódik a (15) tárcsával úgy, ho^gy az a tárcsát a (13) tengely elég gyors jobbraforgása közben balra húzná el. A forgás irányának megváltozása esetén a (18) kapcsoló kioldódnék és a (19) kapcsoló a (17) szabályozót a tárcsával kapcsolrá, melyet a szabályozó jobbra húzna el. A (15) tárcsának ezen mozgását a (22) tekercsrúgó által összekötött két (23) bil­lentyűkar a (24) tengellyel közli, mely a szekrény legalsó részén a szabályozók ten­gelyéhez derékszög alatt van ágyazva. A két billentyűkart, melyek közül az egyik mereven, a másik pedig szabadon elforgat­batólag van a tengelyre erősítve, a (22) összekötő rúgó a tárcsa oldalaihoz szorítja, amelyen azok egy kis csúszógörgő segélyé­vel futnak. Ezen elrendezés folytán az át­vitel folytonosságában, ami különben elke­rülhetetlen volna, holt helyzet nem követ­kezik be és a (15) tárcsa lineáris elmozdu­lása még abban az esetben is kifogástalan szabatossággal alakíttatik át a (24) tengely szakaszos forgómozgásává, ha hosszabb használat után az egyes részek kopást szenvedtek. A (24) tengelyre egy (25) kar van erősítve, melyet a (26) kettős csukló egy tolattyú-forgattyú hajtószerkezet mód­jára egy hosszabb (27) karral köt össze, mely utóbbi viszont a szekrény fenekén ágyazott (28) tengelyre van erősítve. Hogy a (25) és (27) karok áttételi viszonyát a szükséghez képest változtathassuk, azért mindkettőben megfelelő számú furatot al­kalmazunk, miáltal a (25) kettős csuklót radikális irányban különböző távolságra le­het a karokon áttenni és így a támadás­pontok helyzetét és a karok hosszát vál-

Next

/
Thumbnails
Contents