59189. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égési erőgépek égési kamrájának tisztogatására

két égési kamrának egyidejű tisztogatását érjük el. Egy ugyanolyan módon megy végbe, mint fönt már ismertetve volt; az (F) szájcső a forgatható (E) esőkötés segé­lyével körben vezethető körül, hogy a tisz­togatás tökéletesebben legyen végezhető úgy, hogy mindegyik égési kamrában a le­rakodás egészen kiégettetik. A 4. ábra egy szájcsőnek nézetét mutatja, mely az oxygénáram kiszélesítésére szol­gál. Ez egy laposra nyomott csőből áll, hogy az oxygén kilépése számára hosszú keskeny nyílás keletkezzék. Az 5. és 6. ábra függélyes metszetben és nézetben egy másik köralakú szájnyílást mutat. Énnek kerületé mentén finom nyí­lások vannak kiképezve, amelyek a gázt számos sugárirányú fonalra osztják szét. Ennél a kivitelnél az (P) szájcső egyenes is lehet. A 3. ábrán (M) egy nyersolajgép elgázo­sítója, melynek égési kamrája az 1. ábrán (G). Az (F) cső az (A) oxygéntartányhoz vezet, amely a már ismertetett berendezés­sel bír és ugyanúgy kezeltetik is. A 7. ábrán a gyújtógyertya nyílásába egy (N) csőrész van becsavarolva. (0) egy darab magnéziumdl'ót, (NI) a (N)-hez szol­gáló zárókupak. A bevezetett (C) cső szin­tén az oxygéntartányhoz vezet. Ha a gyújtógyertya ki van véve, a (C) cső az oxygéntartállyal össze van kötve és az (N) csőkötés a közepén átvonuló mag­neziumtekerccsel be van csavarolva, a du­gattyút azáltal hozzuk a megfelelő helyzetbe, hogy a lendkereket egy kevéssel a fölső holtpont alá forgatjuk, hogy a kibocsátó­szelep, amennyire csak lehet, nyitva álljon. Kéthengerű vagy párosával elrendezett több hengerű gép egyidejű tisztogatásánál a (P) kiömlőszelepet megtámasztjuk vagy fölékeljük. Erre a fojtószelepet zárjuk és ellenőrizzük, vájjon mindegyik légszelep vagy egyéb hasonló szorosan zárva van-e. Most az oxygént gondosan bebocsátjuk, míg nyugodt áramlást el nem érünk, azután a magnéziumdrót kiálló (01) végéhez lángot közelítünk és a í'ézkupakot gyorsan rácsa­varoljuk. A dróttekercs elégése elegendő, hogy a lerakodás elégése az oxygénben meginduljon. Oxygén helyett nitrogén-oxydul is alkal­mazható, de a hatás ekkor nem olyan jó. A maradványok az oxygénben föllángolva elégnek, amennyiben azzal chémiailag egye­sülnek és gázalakú termékeket alkotnak, melyek a kiömlőszelepen át a kipuffogo csőbe távoznak. Ha a hengerben már az egész réteg oxy­génnel chémiailag egyesült, az elégés ön­működően véget ér. Azonban a szelepeknél, a szelepüléseknél, a lebocsátócsőnél és a kipuffogócsőnél az égés még tovább tart, miközben az egész korom és olajréteg leég. Ez lényeges előnnyel jár, miután a ki­puffogócső, a lebocsátószekrény és csövek rendesen csak nehezen hozzáférhetők úgy, hogy a tisztogatásnál ezek leszerelésére tetemes munkát kell fordítani. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás égési erőgépek égési kamráinak és más részeinek tisztogatására, jelle­mezve azáltal, hogy a lerakodások el­égetés által távolíttatnak el. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli alakja, jellemezve egy oxygénáram be­vezetése által, hogy a maradványok az égési kamrában tökéletesen égettesse­nek el. 3. Berendezés az 1—2. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, jellemezve egy kicserélhető toldalékcső által, mely a kilépő gázáramot a kivánt módon szét­osztja. 4. A 3. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve egy a gyújtó­gyertya helyére becsavart (N) csőrész által, melybe a (C) toldalékcső becsavar­ható. (1 rajzlap melléklettel.) PAJ.LA3 RÉSZVÉNYRÁR8A8Á0 RJVCMOÁJA BU0APE8TEN

Next

/
Thumbnails
Contents