59136. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengeres tárgyaknak ólommal, ónnal vagy hasonló anyaggal való bevonására

(a) köpenybe úgy, hogy a (b) cső alulról fölfelé bevonódik a fémbevonattal. Megfelelő mélységre való eltolódás után az egészet lehűtjük és a készen bevont cső alul kitolódik az (a) köpenyből. Mihelyt a (b) cső fölső vége az (a) köpeny vagy a (d) beöntőtölcsér fölső széle közelébe érkezett, a fémbeömlést megszüntetjük és egy kisegítő csövet tolunk-utána. Lehet azonban a következő bevonandó csövet rögtön az előbbihez csatlakoztatni. A (b) csőnek a kötőanyaggal való bekenése önműködően is történhetik, ha amint a rajzon látható, a (b) csövet egy (e) köralakú kefén vezetjük keresztül, melyfet az (f) tartányból folytonosan kötőanyaggal táplálunk. A hűtés is önműködően történhetik azáltal, hogy alkalmas helyen egy (g) hűtővíztartány veszi körül az (a) köpenyt. A belülről való bevonásnál ezen eljárás a következőképen alakul: Az (a) mag szilárdan áll és egy (al) beömlő csővel van kapcsolatban, mely egyszersmind ezen magot is tartja. Ama helyen, ahol az (a) mag és az (al) beömlő cső találkoznak, (h) nyílások vannak alkalmazva, az (a) mag pedig fönt tetőszerűen el van zárva (tömör is lehet) úgy, hogy az (i) folyékony fém kifélé, a magon keresztül kénytélen haladni. A belülről bevonandó (b) eső az eljárás kezdetén magasan áll úgy, hogy a csövet alul elzáró (c) kötés közel van a (h) fémkiömléshez, A folyékony fém mennyiségének megfelelően, abban az arányban,amint az beomlik, a bevonandó (b) csövet fokozatosan és egyenletesen lesülyesztjük, miáltal a cső belső fölülete egyenletesen fémmel vonódik be. A (G) hűtővíztartány segélyével végbemenő lehűlés után a kész (b) cső az (a) magon lefelé tolódik. A jelen "új eljárásnál még amaz előnyt is elérjük, hogy a kész csövet nem kell előbb lesimítani, mert az készen jön ki a formából és a tovább tolás kevés erőt igényel, minthogy ezen továbbtolás folytonosan megy végbe elejétől végéig. Hosszabb csöveknél azáltal, hogy e csövek bevonás közben eltolatnak, nagy helyre van szükség, mert egy kb. 4 m. hosszú cső bevonásához kb. 8 m. a szükséges hely, minthogy a bevonandó cső kb. 4 méterrel áll a köpeny, illetőleg a mag fölött és a kész cső szintén kb. 4 méterrel ezen köpeny vagy mag alatt. Hogy e hátrányt megszüntessük, a bevonandó (b) csövet, amint az a 3., 4. és 5. ábrákon látható, helytállóan rendezzük el és az (a) köpenyt vagyf

magot tesszük mozgathatóvá úgy, hogy utóbbi egy vagy több vezetéken fölfelé tolódik, amíg a bevonás történik. Az (a) köpeny vagy mag fölfelé mozgatásánál, ami csavarorsó segélyével vagy valamely más módon eszközölhető, célszerűen a folyékony fémet tartalmazó edényt is, mely a (k) tartókaron foglal helyet, szintén fölfelé mozgatjuk. Az (i) ólom vagy egyéb bevonóanyag itt is alulról fölfelé fokozatosan helyezkedik rá a bevonandó csőre és teljesen egyenletes lekötést létesít. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hengeres tárgyaknak ólommal, ónnal vagy hasonló anyaggal való bevonására, azáltal jellemezve, hogy a kívülről vagy belülről bevonandó (b) csövet egy helytálló (a) köpennyel vagy maggal látjuk el, mely egy azt alul elzáró (c) kötéssel bír, mire a fémet folyékony állapotban úgy öntjük be a kitöltendő hézagba, hogy az mindenekelőtt a cső alsó végét vonja be és a bevonandó (b) cső fokozatos lefelé mozgatása által fokozatosan a cső egész belső, illetőleg külső falán egyenletes lekötést létesít. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogjr a kívülről vagy belülről bevonandó (b) cső helytállóan van elrendezve és a köpeny vagy a mag, miközben a folyékony bénát vonóanyagot beöntjük, egyenletesen fölfelé mozog, azon célból, hogy abevonak hosszú csöveken való létesítésénél helyet takarítsunk meg és biztos egyszerű vezetést tegyünk lehetővé. (1 rajalap melléklettel.) PATL.AS ' ZVÉNY1ÁRSA8Á0 NYOMDÁJA BUCAPMTfel*