59124. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek, lemezek és hasonlók előállítására
Megjelent 1913. évi április hó 7-én. MAGY. KIR. SZABADALMI nBa HIVATAL SZABADALMILEIRAS 59124. szám. Xll/f. OSZTÁLY Eljárás műkövek, lemezek és hasonlók előállítására. WEILER VILMOS MÜKŐGYÁROS MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1911 szeptember hó 19-ike. Tőzegnek alkalmazása műkövek előállításánál sokféleképen ismeretes. Ilynemű eljárásoknál nedvesített, illetve természetes nedvességgel biró tőzeget használtak, melyhez meszet és főleg cementet kevertek és ennek lekötésére a tőzeg nedvessége szolgált. Az ily módon előállított termékek a legtöbb építési célra nem elegendő szilárdsággal tiírnak. Ennek fő oka abban rejlik, hogy a természetes nedvességei biró tőzeg oly keverékeket tartalmaz, melyek a benső kötést zavarják. Ezen keverékek főleg homok, föld és úgynevezett tőzeglisztből állanak, melyek a láptalaj erős kiszáradása alkalmával a tőzeganyag szétmálása által keletkeznek és melyek nedves tőzegből el nem távolíthatók. A találmány tárgyát képező eljárásnál a tőzeget télen kivágják és a szabad mezőn fagyni hagyják, tavasszal pedig megszárítják és födött helyiségekbe helyezik el, hol csomóbontó gépekkel fölaprítják. Az így nyert rostos anyagot mozgó szitákkal, vagy bármi módon úgy tisztítják, hogy a fönt megemlített keverékek kikiiszöböltetnek. A tiszta rostokat azután száraz állapotban cementtel jól összekeverik és magnézia egyidejű hozzáadása mellett műkövek keményítősére ismeretes vízüveggel és hígított mésztejjel addig itatják, míg nem nemezszerű anyag keletkezik és a cement jól leköt. Az így előkészített anyagot nagy nyomás mellett formákba hozzák, miáltal nedvességtartalmuk nagyrésze elvonatik. A még hátramaradó nedvesség szabad levegőn 8—10 napi szárítás után eltávolodik. Az előállításnál célszerűen minden rész tőzegliszthez Via rész cementet Ve® rész magnéziát és rész 50%-os vízüveget keverünk. Az így előállított kövek minden építési ágnál alkalmazhatók. Mindenekelőtt csekély mértékben hydros-kopikusak és mint azt kisérlefek bebizonyították nagy mértékben tűzállók. Az ezen eljárás szerint készített kő tűzállóságának megvizsgálása céljából magas kovács tűznek kitétetett. Az elért hőfokok megállapítására különféle fémlemezek nyertek alkalmazást, melyeknek olvadása pontja ismeretes volt és pedig ólomcink-, alumínium, sárgaréz- és vörösréz lemezek, melyek egy 5 mm. keresztmetszetű vasrúdon megerősíttettek és a kő és a tűz közé tétettek. Az egyes fémlemezek a következő időpontok mellett olvadtak meg :
