59123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tömör homogéntestek előállítására nehezen olvadó fémekből

Megjelent 1913. évi április hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 59123. szám, XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék tömör homogéntestek előállítására nehezen olvadó fémekből. SCHÖNGUT GUSZTÁV MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 november hó 10-ike. A 36743. számú szabadalmi leírásból is­meretessé vált, olyan eljárás fémizzószálak előállítására, amelynél a poralakú fémet kénnel keverik és a keveréket a ként plasz­tikussá tevő hőmérsékletnél sajtolják, majd a ként a sajtolt testeknek hidrogénáramban való hevítése útján eltávolítják, miáltal tiszta fémtesteket kapnak, amelyek közvet­lenül vagy foganatosított húzási művelet után izzószálak gyanánt használtatnak föl. Jelen eljárás a föntemlített eljárástól ab­ban tér el, hogy a sajtolt testeket finoman elosztott, esetleg kolloidális fémből, pl. wolf­ramból, minden kötőanyag alkalmazása nél­kül magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt készítjük. Ilyen módon közvetlenül, egyetlen művelet útján igen szilárd, tömör fémtesteket kapunk, amelyek bármely úton való további földolgozásra alkalmasak. A wolframrészeeskék ugyanis fölhevített álla­potban bizonyos plasztikussággal bírnak úgy, hogy az alkalmazott nagy nyomás alatt engednek, eredeti alakjukat elvesztik és anélkül, hogy megolvadnának, mintegy egymásba folynak, mimellett a nagy nyomás következtében a fém olvadáspontja is csök­ken. Bár a sajtolásnál, mint említettük, a fém olvadáspontjának megfelelő hőmérsék­letet nem érjük el, mégis ennek megköze­lítése nagy befolyással van a plasztikusság növelésére és a keletkező test homogéni­zálódását nagyon elősegíti. A fémek erősen fölhevített állapotban, nagy nyomás alatt való sajtolását többféle módon végezhetjük. Célszerűen pl. úgy já­runk el, hogy a préselendő anyagot finom por alakjában, vagy kolloidális oldatokból leválasztott alakban vagy esetleg durvább poralakban is, célszerűen hidrogénatmosz­férában foganatosított előzetes hevítés után megfelelő formába tesszük és hidegen elő­sajtoljuk úgy, hogy összefüggő, elektromos­ságot vezető testet kapunk. Ezután a testen elektromos áramot vezetünk keresztül úgj", hogy a test magas hőmérsékletre meleg­szik föl és egyidejűleg igen nagy nyomás­nak vetjük azt alá. Az áram hatása alatt a fölhevített test kitágulni törekszik, de mivel a minden oldalról zárt térben ki nem ter­jedhet, az egyes részecskék úgy a külső mint ezen belső nyomás' hatása alatt egy­mást minden oldalról nyomják, a részecs­kék diformálódnak, egymáshoz rendkívül mértékben közelednek és végül tömör, ho­mogén testté egyesülnek. A mellékelt rajz az ismertetett eljárás foganatosítására alkalmas új sajtót tüntet föl és pedig az

Next

/
Thumbnails
Contents