59117. lajstromszámú szabadalom • Edényzár

— 2 -<19) élei az edény csavarmeneteinek (11) alsó lapjaival lehetőleg megegyező lejté­sűek. E vállakat kimetszéssel vagy sajtolás­sal képezhetjük. Ilyen vállat annyit alkal­mazhatunk, ahány csavarjnenetköz van; a vállak elosztása a. (8) csavarmenetközök -elosztásának felel meg. A kupak peremének alsó szélén helyen­ként (20) nyelveket rendezünk el, melyek -célszerűen engedékenyek és kissé kifelé vannak hajlítva úgy, hogy a (20) ajkak belső (21) élét érintő képzelt kör valamivel kisebb legyen, mint a (3) gyűrűs karima legnagyobb átmérője ; e nyelvek végei te­hát a (3) gyűrű domború oldalán súrlódva feszülhetnek szét a kupak fölhelyezésekor. A csavarmenetek fölső (8) közei szándé­kosan bővebbek, mint a csavarmenetek közepetáján fennmaradó közök, oly célból, hogy a (18) vállak könnyen léphessenek az (5) menetek közé s csekély elcsavarás után (19) éleikkel biztosan összefogjanak a csa­varmenetek (11) lapjaival, miközben a (20) nyelvek a (3) gyűrűn csúsznak s ezáltal a kupakot centrálják. A rajzból látható, hogy a rögzítéshez a kupakot csak kevéssé kell elforgatni s men­nél jobban szorul le a kupak, anuál inkább feszíttetnek szét a (20) nyelvek, melyek tehát a kupak záró helyzetében súrlódásuk folytán gátolják meg a zár vétlen nyílását Emellett azonban a nyelvek rugalmassága a kupakot fölfelé igyekszik szorítani úgy, hogy a (18) vállak (19) éleit a menetek (ll) alsó lapjához szorítja s ezáltal a nyitást gátló súrlódást fokozza. Ha tehát a kupakot fölcsavartuk, a nyel­vek egyrészt a kupaknak vétlen visszafelé való fordulását gátolják meg, másrészt pe­dig biztosítják a vállaknak és csavarmene­teknek jó összefogását. A (20) nyelvek további föladata az, hogy a kupak fölhelyezésekor azt az edényszá­jon centrálják s ezáltal a helyes fölerősí­tést biztosítsák. A 7. és 8. ábrabeli példánál a (18) vál­lak szomszédosak és öszeműködnek a (20) nyelvekkel, miáltal a súrlódás lényegesen fokoztatik a (3) gyűrű és a (20) nyelvek között. Minthogy a (18) vállakat részben a (18) nyelvek képezik, ezek" esetleg úgy is képezhetők ki, hogy kifelé hajlíthatok le­gyenek annyira, hogy a vállak kikerüljenek a csavarmenetek alól, ami bizonyos esetek­ben kívánatos lehet. A leírt edényzárak a találmány keretén belül természetesen módosíthatók. . SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Edény- vagy palackzár, jellemezve az­által, hogy a (12) zárókupak (18) perem­vállakkal bír, melyek a palacknyak rö­vid (5) csavarmeneteibe fognak, míg a kupakperem engedékeny (20) nyelvek­kel van ellátva, melyek a palack (3) nyakdudoraival működnek össze. 2. Az 1. alatti edényzár foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a (20) engedékeny nyelvek a kupakperem alsó szélén vannak kiképezve. 3. Az 1. alatti edényzár foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a kupak és a palacknyak centráló részekkel van­nak ellátva. í. Az 1. alatti edényzár foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a nyel­vek és a palacknyakgyűrű oly kölcsö­nös elrendezésűek, hogy a peremvállak­nak és csavarmeneteknek kellő viszo­nyos helyzetét biztosítják. 5. Az 1. alatti edényzár foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a pa­lacknyak csavarmeneteibe fogó perem­vállak az engedékeny nyelvek között vannak elrendezve. 6. Az 1. alatti edény zár foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a pa­lack nyakdudorai gyűrűs bordát képez­nek, mellyel az engedékeny nyelvek működnek össze. 7. Az 1. alatti edényzár foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a pe­remvállak és a nyelvek egyesítve vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents