59094. lajstromszámú szabadalom • Berendezés érc- s más ásványelegyeknek szétválasztására és osztályozására

rek körül van vezetve és a szigetelve ágyazott kis (a) hengerekkel van alátámasztva. Az (A) végtelen szalagnak (B) hengerei akként vannak ágyazva, hogy a szalagnak működő fölülete hossz- és harántirányban lejtős legyen. A végtelen szalagnak oldalirányú elmozdulásait a (B) hengereknek (b) karimái (2. ábra) gátolják meg. A végtelen szalagnak egyik hosszéle mentén a (c) kalapácsok vannak elrendezve, melyeket a (C) tengelyre ékelt (d) bütykös korongok (3. ábra) mozgatják ki nyugalmi helyzetükből és az (e) rugók vezetik ebbe ismét vissza. Ugyancsak a végtelen szalagnak egyik széle mentén vannak a (D) csőszájak egy sorban elrendezve, melyekből a végtelen szalag fölött harán tirányban nyomás alatt légsugarak áramolnak ki. A légsugarak az elegyből a könnyebb részecskéket kifújják ; hatásuk a légnyomásnak nagyságától függ. A földolgozandó elegy, előzetesen elek. tromozva vagy enélkül, az (E) garatból (1. ábra) hull a végtelen szalagra, melyet szétválasztva és osztályozva hagy el. A végtelen szalagnak töltésére egyenvagy váltakozó áram használható, melyet valamely ismert, nagy feszültséggel és kis áramerősséggel dolgozó és a végtelen szalaggal az (f) kefe útján összekötött áramforrás szolgáltat. Mikor a töltést egyenáram végzi, azok a részecskék, melyeknek permeabilitása és kapacitása elég nagy, akkora töltést vesznek föl, hogy azok a végtelen szalagról lelöketnek, míg más részecskék, melyeknek permeabilitása és kapacitása kisebb, a végtelen szalaggal érintkezésben maradnak. Az anyagrészecskéknek a végtelen szalagon való súrlódásának nagyságát egyrészt a részecskéknek fölülről lefelé ható súlya, másreszt az alulról fölfelé irányult elektromos taszító erő szabja meg. Kis permeabilitású részecskékre az elektromos töltés úgy mint a súly, fölülről lefelé irányult vonzást gyakorol és ezek a részecskék az elektromos töltés által is a végtelen szalaghoz vonzatnak. Ezeknek az alulról fölfelé és fölülről lefelé irányult erőknek eredője a részecskék és a végtelen szalag között kisebb-nagyobb súrlódást létesít, mi azután az osztályozást teszi lehetővé. Elősegítik a szétválasztást és osztályozást a végtelen szalagot oldalirányban érő lökések, úgyszintén a végtelen szalag fölött, haránytirányban végigfúvó levegő is. Mikor az elektromos töltést váltakozó áram szolgáltatja, az elektromos tekintetben permeabilis részecskék váltakozva fölemeltetnek a végtelen szalagról és ismét vonzatnak ehhez aszerint, amint az elektromosmező változik. Énnek a bizonyos részecskékre ható és egymást követő taszításnak és ' vonzásnak következtében a ré szecskék az elegynek többi részétől elválnak, mialatt az elegy a mozgó végtelen szalagon végigcsúszik: ezt az elválást a lökések és a légáram is elősegítik.. Mikor a töltést váltakozó áram végzi, a berendezés bármilyen frekvenciájú árammal táplálható ugyan, de célszerű, ha a frekvenciát akként választjuk meg, hogy az a részecskéknek lengési számával megegyezzék vagyis, hogy a részecskéknek függélyes irányban történő megemelkedése és lesülyedése az áramnak egy periódusa alatt menjen végbe. Valamely adott frekvenciájú áram csak akkor szolgáltathatja a legnagyobb teljesítményt, mikor bizonyos szigorúan meghatározott tulajdonságokkal biró elegynek földolgozásáról van szó. Ebben a mdtet ismertetett esetben az elegynek szétválasztását s osztályozását a két irány felé lejtő végtelen szalag mozgásának, az anyag különböző részecskéinél különböző mértékben érvényesülő elektromos hatásnak és végül a légáramnak együttműködése végzi. A légáram különböző mértékben hat a végtelen szalagról letaszított és ezt alig vagy csak igen kis mértékben érintő részecskékre, de a végtelen szalagon való súrlódás a légáramnak hatását nem befolyásolja. Célszerű ezenkívül, hogy a fölületet érő oldalirányú lökések és egybevágjanak a váltakozó áram periódusaival és így, a váltakozó töltés esetében, ez a kétrendbeli hatás egymást támogassa és egymást le ne rontsa.