59084. lajstromszámú szabadalom • Bejáratmutató vasúti állomási blokkberendezésekhez
\ oly módon, hogy mindig csak azok a tolórudak mozdíthatók,el, amelyeknek működtetése a mutatószerkezet számjelzésének megfelel. A (16). mutató ez esetben a (29) rúdon, a (17) skála pedig egy állvány oldalán van elrendezve. Ámbár az állomások vágányhálózatai igen ritkán vannak elrendezve, hogy egy és ugyanazon váltóállító toronyból 10—12-nél több vágányra adatnék egy .irány részére bejárat, mégis mivel némely állomáson sokkal = nagyobb vágányszám is'. előfordul, a berendezésnek ily állomások részére is alkalmasnak kell lennie. , Ilyen esetben egyrészt, mivel a számmutatóberendezés számtárcsáján, a tárcsa átmérőjének, túlságos növelése nélkül, legföljebb 14—16 szám rendezhető el, másrészt, mivel ilyen nagy számsorozat változtatása már túl sok időt venne igénybe, ez esetben két drótpár volna alkalmazandó, kettős lánckoronggal és a váltóállítószekrényben két tolórúddal, míg a mutatószerkezet úgy volna elrendezhető, hogy egymás mögött két számtárcsa mozogna, amelyek közül az első a nyugvópontnak megfelelő helyén ki volna vágya és a mögötte fekvő második tárcsának számai ezen kivágáson keresztül volnának láthatók. Ilyen elrendezéssel 28—30 bejárat is jelezhető volna, míg ha esetleg ennél nagyobb szám is előfordulna, akkor az egy harmadik tárcsával volna jelzendő. A leírt berendezésnek pneumatikus, erős áramú és egyébb . blokkrendszerekkel kapcsolatban való alkalmazása természetesen némi csekély módosításokat tesz szükségessé, amelyek a váltóállító emeltyűk és a tolórudák közötti kapcsolat természetétől függnek. ' • . , ' ; SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bejáratmutató vasútállomási blokkberendezésekhez jellemezve azáltal, hogy a váltóállító berendezés egy a bejárathoz szabaddá tett vágány számát közvetlenül jelző és az állomás előtt kellő távolságban, pl. a szemafornál elrendezett külön készülékkel van kényszermenetű kapcsolatba hozva oly célból, hogy a vonatvezető a szabaddá tett vágány számáról idejében biztos tájékozást szerezhessen. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezésnek oly kiviteli alakja, a mellyel az állomás előtt elrendezett mutatókészülék (6) vonóelemek útján egy a váltóállító emeltyűk csoportjában elrendezett külön (1) emeltyűvel van összekötve, amely a tolórudák szekrényében elrendezett külön (11) tolórúddal áll kényszermenetű kapcsolatban, ahol ezen tolórúd a (19) kallantyútengelyeken ülő (20) kilincsekkel oly módon működik együtt, hogy ezen tengelyek közül csak azoknak elfordulását engedi meg, amelyek a mutatókészülék jelzésének, illetve a szabadra állított vágány számának megfelelnek. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a mutatókészülék (1) állító emeltyűje két (24) retesz és megfelelő bevágások segélyével oly módon kapcsolható össze a (6) vonóelemek (5) lánctárcsájával, hogy ezen tárcsa az emeltyű segélyével mindkét irányban akárhányszor körülforgatható. 4. Az 1—3. igénypontokban védett berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az (1) állító emeltyű és ennek kapcsoló reteszei, valamint az emeltyűt nyugalmi helyzetében rögzítő (3) lépcsős korong az (5) lánctárcsának ugyanazon oldalán vannak elrendezve. 5. A 2. igényben védett berendezés kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (11) tolórúd az (1) emeltyű tengelyével fogaskerék- és fogasrúdáttétel révén van kényszermenetüen kapcsolatba hozva. 6. A 2. igényben védett berendezésnek kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (11) lolórúd az (1) emeltyűvel ez utóbbi (5) lánctárcsájának homlokfalán elrendezett spirális csatorna és ebbe benyúló csap és megfelelő rudazat révén áll kapcsolatban. 7. Az 1. és 2. igényben védett berendezés oly foganatosítási alakja, amelynél a (6),
