59077. lajstromszámú szabadalom • Futúfölület szántalpakhoz, korcsolyákhoz, lábszánokhoz és effélékhez

Megjelent 1913. évi március hé 31-én. • MAGY. KIR. szabadalmi hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 59077. szám. xx/g. OSZTÁLY­Fntófölület. szántalpakhoz, korcsolyákhoz, lábszánokhoz és effélékhez. báró von köppen lothar tőkepénzes potsdamban. A bejelentés napja 1912 február hó 20-ika Jelen találmány szerint a szántalpak, | korcsoly ák, lábszánok és effélék futófölü- j letei alaprajzban nem egyenesek, mint iaz | ismert futófölületek, hanem tetszőleges j görbék által vannak határolva. A találmány tárgyának néhány fogana­tosítási alakja korcsolyákon alkalmazva látható, és pedig az 1. ábrán korcsolya oldalnézete, a 2. és 3. ábrán jobb, ill. bal lábra való korcsolya alulnézete, a '4. és 5., 6. és 7. ábrán további fogaha­tosítási alakoknak a 2. és 3. ábrához ha­sonló alulnézetei. Az (a) futósin a 2. ábra szerint folyto­nos görbe vonal alakjában van kiképezve, és pedig úgy, hogy az egyik, a 2. és 3. ábrán a mellső vég elhajlása kifejezet­tebb. A futósin különben mellső és hátsó részén kevéssé fölfelé hajolhat, amint az 1. ábra mutatja úgy, hogy a korcsolyázó a futósinnek vagy aránylag egyenes kö­zéprészén vagy tetszőlegesen mellső vagy hátsó görbe részén futhat. A sin görbülete a korcsolyának futás közben való természetes mozgásirányának felel meg és ezenkívül1 a lábnak biztos támaszt nyújt úgy, hogy gyermekek az ily korcsolyákat- nagyobb biztonsággal hasz­j nálhatják. I A 4. és 5. ábrán föltüntetett foganato-i sítási alaknál a korcsolya futófelülete, mely elől (d)-nél és közepénél az ismert foganatosításhoz hasonlóan egyenes, hátul (b)-nél görbe szerint van hajlítva, mely görbe belülről nézve homorú. Természete­sen a görbület ez esetben is kifelé irá­nyozható vagy elől alkalmazható. A 6. és 7. ábrán látható foganatosítási alaknál a futófelület úgy van görbítve, hogy (c)-nél fordulópontja van. Legelő­nyösebb foganatosítás az, hogy a (g) és (h) végek a lábtalp középvonala alá esnek. Ennek megfelelőeniszántalpaknál vagy effé­léknél a (g, h) pontok összekötő vonalának a mozgás irányába kell esni. A (g, h) pon­tok között lévő görbének több forduló­pontja is lehet. A futósinnek a jéggel vagy hóval érint­kező alsó fölülete különben tetszőleges le­het; például sík aliakban vagy vájattal vagy más alakban képezhető ki. I A rajz 8—13. ábrái további foganatosí­tási alakokat mutatnak. Ezeknél a futósin a közepén egyenes és csak a végein görbe, A hátsó görbület befelé van fordítva és a sin előnyösen hátrafelé meg van véko-

Next

/
Thumbnails
Contents