59058. lajstromszámú szabadalom • Tolattyú vezérmű egyenáramú gőzgépekhez

A segédkibocsátás csak egészen rövid szakaszok közben történik úgy, hogy a hengervégek falait az áramló fáradt gőz csak nagyon kis mértékben hűtheti. A mellékelt rajzon az 1. ábra a középállásban levő tolattyút, ennek tokját és a szomszédos hengerfalat hosszmetszetben mutatja, a 2. ábrán diagramm látható, mely a különböző forgattyúállásokhoz tartozó tolattyúállásokat tünteti föl, a 3. ábra más foganatosítási alakot, a 4. ábra pedig a 2. ábrához hasonló diagrammot mutat. A (z) henger, melyben a (k) dugattyú mozog ide-oda, a gőzkibocsátásra való középső (e) csatornával van ellátva, mely a hengerrel (k) dugattyú által vezérelt hasi-. tékok útján közlekedik; a henger két (a, a') oldalcsatornája ismert módon kibocsátó segédcsatornát képez, azonban friss gőz bebocsátására is használható. Mindezen csatornák a tolattyútérbe vezetnek és a fáradt gőzt elvezető (d) csatornával köthetők össze. A két (b, b') perselyben vezetett (s) tolattyú a közepén az (sl) mélyedéssel vagy beesztergályozással, mindegyik végén pedig egy-egy (s2) mélyedéssel van ellátva, miáltal az (rl, r2) gyűrűs terek képződnek ; a tolattyúnak továbbá nyolc (1—8) vezérlő éle van, melyek közül a két külső (1) és (8) él a friss gőz bebocsátását, a két belső (4) és (5) él a (c) kibocsátó •csatorna és a (d) vezeték összeköttetését, a négy közbenső (2, 3, 6, 7) pedig a segédkibocsátást vezérli. Ha az (s) tolattyú jobbra való mozgása közben (1) élével az (a) csatorna előtt halad el, ezen csatornán át a hengerbe friss gőz áramlik és a dugattyút jobbra mozgatja. Amint a dugattyú a (c) kibocsátó •csatorna kibocsátó hasítékain túlhaladt (a 2. ábrán az 1 forgattyúállásnál), az expandáló gőz a (c) csatornát, valamint a vele összekötött, a tolattyú középső (sl) mélyedése és a (b, bl) tolattyúperselyek által képezett (rl) gyűrűs teret kitölti. Eközben a, tolattyú mozgásirányát megváltoztatta, tehát balra mozog; ha középállásán túlhaladt, először is (2) éle az (a) csatornát nyitja és a tolattyú baloldali (s2) mélyedése által képezett (r2) gyűrűs téren át a (d) gőzkibocsátó csatornával köti össze; a gőzkiáramlás tehát a baloldali hengertérből az oldalt levő (a) segédcsatornán megy végbe (a IL forgattyúállás). Nem sokkal ezután a tolattyú (4) éle a középső (c) kibocsátó csatornát is az (rl) gyűrűs téren át a (d) kibocsátó csatornával köti össze (a IIÍ. forgattyúállás) úgy, hogy bizonyos ideig a gőzkiáramlás úgy az (a) segédcsatornán, mint a (c) főcsatornán át történik. A IV. forgattyúállásnál a tolattyú, miután középállásából az (x) úttal elmozgott (3) élével az (a) kibocsátó segédcsatornának a (d) csatornával való összeköttetését megszakítja úgy, hogy a gőz már csak a középső (c) csatornán át áramlik ki. A tolattyú csak az (V) fogattyúállásnál köti össze ismét az (a) csatornát a gőzelvezető vezetékkel ós közvetlenül ezután a (k) dugattyú a (c) csatornába vezető kibocsátó hasítékokat elzárja a (VI fogattyúállás). Az (a) segédcsatorna nélkül a kompresszió már ezen fogattyúállásnál kezdődnék. Mielőtt a dugattyú másik élével a kibocsátó hasítékokat ismét nyitná, a tolattyúnak a (c) és a (d) csatornák összeköttetétését meg kell szakítani a (VII. fogattyúállásnál), különben az expandáló gőz további munkateljesítés nélkül a gőzelvezető vezetékbe áramlanék. A kibocsátási szakasz csak a kibocsátó segédcsatornának a VIII. forgattyúállásnál való zárásával végződik, tehát a kompreszsziós szakasz jelentékenyen megrövidül. A tolattyú tehát az (a) kibocsátó segédcsatornát később zárja, mint a (c) főcsatornát, azonban a segédcsatornát korábban is nyitja, mint a főcsatornát úgy, hogy a kibocsátási szakasznak úgy kezdete, mint vége a segédcsatornán át történik. A 2. ábrán látható diagrammon az I. és VI. forgattyúállások között levő (0) ív a hengerből a (c) csatornába vezető kibocsátó hasítékok nyitási időtartamát jelzi, az (1) ív az (a) kibocsátó segédcsatorna nyitási