59056. lajstromszámú szabadalom • Visszafutófék súllyal terhelt fogóemeltyűvel siklópályáknak a kötélből kikapcsolódott szállítókocsijai részére

fogíókörömmel együtt még kis darabon a ! mozgásirányban tovább eltolódik, azután a fékezőhatás által biztosan nyugalomba kerül. Emellett a fogókörmön lévő szilárd cagy csuklós farkvég excentrikus és esetleg még érdes vagy fogazott. A rajzon az 1. ábra a fogószerkezet, egy kiviteli alakját működésre kész helyzetben mutatnia \ <a 2. ábra ia szögemeltyűnek fölfelé haladó szállítókocsi mellett való kilendítését tünteti flöl; a 3. ábra 'az excentrikus fék gyanánt működő sziögemeltyű lengését mutatja fölfelé haladó szállítókocsi esetén; a 4. 'ábra a 3. ábra fölülnézete, az 5. ábra a szögemeltyűnek a fogóemeltyűvel való lengését ábrázolja, a 6. ábra a f ogóhelyzet föltüntetése, (a 7. ábra a vágánysinek metszete íés a fogóköröm elölnézete, a 8. áSra egyszerű fogókörmöt mutat, melynek excentrikus farkvége egy fékezősinre hat. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) vágánysinek között lévő (b) szögsineken a fogószerkezet van a (c) forgástengelyen elrendezve. A szögsinek a (d) harántgerendákon vannak megerősítve. A (c) forgástengely körül az (e, f) szögemeltyű forgatható, melynek (f) karja ;ellensúly gyanánt van kiképezve, míg az (f) kar meghosszabbítását képező (g) kar a szintén a (c) tengelyen lazán forgatható és a (h) végen kampószerűen meggörbített (i) fogóemeltyű menesztésére szolgál. A fogóemeltyűnek a (c) tengelyen lazán forgatható vége villás (2. ábra). A villán az (e, f) szögemeltyű hatol át, melynek (g) menesztőkarja az (i) fogóemeltyű alá fekszik. Ha ia szállítókocsik rendes üzem mellett fölfelé haladnak (2. ábra), akkor az (e, f) szögemeltyű a tovahaladó tengely által' kilendíttetik. Az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetbe való visszalengés az (f) ellensúly által önműködően történik. A 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (i) fogóhoroggal a (c) forgáscsap által egy kétkarú -emeltyű van összekötve, melynek alsó (k) vége excentrikus, míg fölső (e) vége az (1) tengelynek az (A) nyíl irányában való mozgásánál (úgymint- a 2. ábra szerint) ingaszerűen kitér. A (c) forgáscsap itt is (b) sínekben van ágyazva, melyek (d) U-vasakon vannak elrendezve és az (a) vágánysinek talpait átfogó (m) szorítólemezeket (7. ábra), azaz vágányféket képeznek. Az (a) vágánysinek között az (n) fékézősin van elhelyezve, mely megfelelően profilirozható, hogy kellő ellenállást nyújtson. Ha a kocsik rendes üzem mellett a (B) nyíl irányában lefelé futnak (5. ábra), akkor az (e, k) szögemeltyű [vagy az 1. és 2. ábra szerint az (e, f) szögemeltyű] ismét kilendíttetik, azonban most ellentétes irányban. A tengely tovahaladása után az (e, k) szögemeltyű az (i) fogóemeltyű ellensúlyának hatása alatt a rendes helyzetbe visszalendíttetik. Ha ellenben a kocsi a kötélből kikapcsolódik, akkor a szögemeltyű nagy "erővel lendíttetik ki úgy, hogy az (o) ütközőhöz fekszik (6. ábra). A szögemeltyű' ezen gyors visszalengésénél az (i) fogóemeltyű a menesztőberendezés által a fogóhelyzetbe röpíttetik, melybe az (e) emeltyűkarra fekszik és ezután a kocsi második tengelyét megfogja. A járműtengely helyett más, a járművön elrendezett ütköző is szolgálhat a jármű megfogására. Minthogy a szállítókötél elszakadásánál a kocsi súlyával a (B) nyíl irányában (6. ábra) működik, ennélfogva a kocsi súlya az excentrikus (k) végre és az (n) fékezősinre fékező hatást fejt ki. Ez az (n) fékezősin természetesen megfelelő hosszúra készítendő, hogy a fogóköröm a (B) ínyíl irányában megfelelő hosszú úton mozoghasson. A 8. ábra szerint oly egyszerű (p) fogóköröm alkalmaztatik, mely a (q) csap körül forgatható és hátul az (r) farkvéggel Mr, hogy a (p) kampó e farkvéggel ja fogóingát képezze. Az (r) farkvég alatt az (n) fékezősin van elrendezve. Ha ezen példá-