59056. lajstromszámú szabadalom • Visszafutófék súllyal terhelt fogóemeltyűvel siklópályáknak a kötélből kikapcsolódott szállítókocsijai részére

fogíókörömmel együtt még kis darabon a ! mozgásirányban tovább eltolódik, azután a fékezőhatás által biztosan nyugalomba kerül. Emellett a fogókörmön lévő szilárd cagy csuklós farkvég excentrikus és eset­leg még érdes vagy fogazott. A rajzon az 1. ábra a fogószerkezet, egy kiviteli alakját működésre kész helyzetben mu­tatnia \ <a 2. ábra ia szögemeltyűnek fölfelé haladó szállítókocsi mellett való kilendítését tün­teti flöl; a 3. ábra 'az excentrikus fék gyanánt mű­ködő sziögemeltyű lengését mutatja fölfelé haladó szállítókocsi esetén; a 4. 'ábra a 3. ábra fölülnézete, az 5. ábra a szögemeltyűnek a fogóemeltyű­vel való lengését ábrázolja, a 6. ábra a f ogóhelyzet föltüntetése, (a 7. ábra a vágánysinek metszete íés a fogóköröm elölnézete, a 8. áSra egyszerű fogókörmöt mutat, melynek excentrikus farkvége egy fékező­sinre hat. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál az (a) vágánysinek között lévő (b) szögsi­neken a fogószerkezet van a (c) forgás­tengelyen elrendezve. A szögsinek a (d) harántgerendákon vannak megerősítve. A (c) forgástengely körül az (e, f) szög­emeltyű forgatható, melynek (f) karja ;el­lensúly gyanánt van kiképezve, míg az (f) kar meghosszabbítását képező (g) kar a szintén a (c) tengelyen lazán forgatható és a (h) végen kampószerűen meggörbí­tett (i) fogóemeltyű menesztésére szolgál. A fogóemeltyűnek a (c) tengelyen lazán forgatható vége villás (2. ábra). A villán az (e, f) szögemeltyű hatol át, melynek (g) menesztőkarja az (i) fogóemeltyű alá fek­szik. Ha ia szállítókocsik rendes üzem mellett fölfelé haladnak (2. ábra), akkor az (e, f) szögemeltyű a tovahaladó tengely által' kilendíttetik. Az 1. ábrán látható nyugalmi helyzetbe való visszalengés az (f) ellen­súly által önműködően történik. A 3. áb­rán föltüntetett kiviteli alaknál az (i) fogó­horoggal a (c) forgáscsap által egy két­karú -emeltyű van összekötve, melynek alsó (k) vége excentrikus, míg fölső (e) vége az (1) tengelynek az (A) nyíl irányában való mozgásánál (úgymint- a 2. ábra szerint) ingaszerűen kitér. A (c) forgáscsap itt is (b) sínekben van ágyazva, melyek (d) U-vasakon vannak elrendezve és az (a) vá­gánysinek talpait átfogó (m) szorítóleme­zeket (7. ábra), azaz vágányféket képez­nek. Az (a) vágánysinek között az (n) fé­kézősin van elhelyezve, mely megfelelően profilirozható, hogy kellő ellenállást nyújt­son. Ha a kocsik rendes üzem mellett a (B) nyíl irányában lefelé futnak (5. ábra), ak­kor az (e, k) szögemeltyű [vagy az 1. és 2. ábra szerint az (e, f) szögemeltyű] ismét kilendíttetik, azonban most ellentétes irány­ban. A tengely tovahaladása után az (e, k) szögemeltyű az (i) fogóemeltyű ellensúlyá­nak hatása alatt a rendes helyzetbe vissza­lendíttetik. Ha ellenben a kocsi a kötélből kikap­csolódik, akkor a szögemeltyű nagy "erő­vel lendíttetik ki úgy, hogy az (o) ütköző­höz fekszik (6. ábra). A szögemeltyű' ezen gyors visszalengésénél az (i) fogóemeltyű a menesztőberendezés által a fogóhelyzetbe röpíttetik, melybe az (e) emeltyűkarra fekszik és ezután a kocsi második tenge­lyét megfogja. A járműtengely helyett más, a járművön elrendezett ütköző is szol­gálhat a jármű megfogására. Minthogy a szállítókötél elszakadásánál a kocsi súlyával a (B) nyíl irányában (6. ábra) működik, ennélfogva a kocsi súlya az excentrikus (k) végre és az (n) fékező­sinre fékező hatást fejt ki. Ez az (n) fé­kezősin természetesen megfelelő hosszúra készítendő, hogy a fogóköröm a (B) ínyíl irányában megfelelő hosszú úton mozog­hasson. A 8. ábra szerint oly egyszerű (p) fogó­köröm alkalmaztatik, mely a (q) csap körül forgatható és hátul az (r) farkvéggel Mr, hogy a (p) kampó e farkvéggel ja fogóin­gát képezze. Az (r) farkvég alatt az (n) fékezősin van elrendezve. Ha ezen példá-

Next

/
Thumbnails
Contents