59030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy nehezen olvadó és egy könnyen olvadó fémből álló rúdalakú testeknek, különösen drótoknak hengerelendő munkadarabokból való előállítására
Megjelent 1913. évi március hó 27-én. MAGY. jgw KIR. SZABADALMI fgj g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 590B0. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás egy nehezen olvadó és egy könnyen olvadó fémből álló rúdalakú testeknek, különösen drótoknak hengerlendő munkadarabokból való előállítására. SGHÜRHOFF EDE MÉRNÖK BERLIN/" WEISSENSEEBEN. A bejelentés napja 1912 március hó 11-ike. Jelen találmány tárgya eljárás egy nehezen olvadó és iegy könnyen olvadó fém-Mi álló rúdalakú testeknek, különösen drótoknak hengerlendő munkadarabokból való előállítására. A cső gyíanánt kiképezett palást aí nehezen olviadó fémből, míg a mag a könnyen olvadó fémből képeztetik. Az eljárás abban áll, hogy először a nehezen olvadó fémből álló palástot egy izátóke^ mencében (egészen csaknem az olvadási hőmérsékletre hevítjük. Ezután a könnyen olvadó fémből álló magot hideg állapotban az izzítókemencében lévő palástba vezetjük be es a palástot és magot addig hagyjuk ,a» kemencében, míg a mag külső Rónája az olvadási hőmérsékletet elérte. Ezután a magot lés köpenyt kivesszük és szokásos módon hengerlés által tovább földolgozzuk, mimellett a két fémtest összeheged. Az eljárás főleg oly drótok: előállítására szolgál, melyek kívül vörösrézből és belül alumíniumból állnak. E célra vörösrézből álló palástot és alumíniumból álló megíe. lelő magot állítunk elő. A vörösrézcsövet egy 1000° C.-ra hevített izzítókemencében ezlem hőmérsékletre hozzuk és az egyenletesen temperált kemencében hagyjuk. Ezután a közönséges hőmérsékletű aluminiummagot kívülről az izzítókemencében fekvő vörösrézcsőbe nyomás mellett behajtjuk. Az alumíniumnak külső zónája ezután rövid idő múlva megolvad, mimellett a mag belseje körülbelül 300° hőmérsékletű. A hengerlés által dróttá való további földolgozásnál a két fém összeheged, minthogy a magnak a vörösrézcsőben való hevítése közben netm léphet át levegő a palást és a mag között és a két fémtest érintkezőfölületeinek oxidálódása ki van zárva. Azáltal, hogy a magasabb olvadási ponttal biró palástot először egyedül hevítjük az izzítókemencében csaknem olvadási hőmérsékletére és a hideg magot csak ezután vezetjük a palástba, elérjük, hogy a magnak csak külső zónája hevíthető egészen az olvadási hőmérsékletre, míg belseje hideg marad, tehát nem folyik5 ki. Ezenkívül a palást és mag közötti érintkezési zónán az oxidálódást megakadályozzuk, mert a palást és mag a kemencében egyesíttetik egymással. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás egy nehezen olvadó és egy könnyen olvadó fémből álló rúdalakú testeknek,
