59022. lajstromszámú szabadalom • Kőből szerkesztett szélhevítő

bán 900°-on fölüli hőmérsékletekre alig melegíthetők föl. Minthogy azon falazat mennyisége, mely a Cowper-készülékek belsejében 1000°-on fölüli hőmérsékletekre fölmelegítve, aránylag csekély, következésképen ezen falazat mennyiség a gázt 85Ö°-ot jelentékenyen fölülmúló hőmérsékletig már eleve nem melegítheti föl, minek következtében aztán a melegnek folytonos elvonása folytán a szél hőmérsékletének aránylag erősen csökkenie kell. Ezen megfigyeléseknek megfelelő mérlegelése mellett már sokan foglalkoztak a Cowper-készülékek kifalazásának többé-kevésbbé beható változtatásával, különösen megkíséreltek a tüzelő aknát a Cowperkészülék közepén elrendezni oly célból, hogy a kisugárzási veszteségek csökkentessenek. Javaslatba hozták már, a régebben használatos Whitwell-készülékek 'mintája szerint, a fűtőgázok vagy a fölmelegítendő szél áramlási irányát a Cowper-készülékeken belül többször változtatni. Ezen javaslat eddig kielégítő sikerhez nem vezetett, különösen azért, mert ezen javaslattal egy szerkezeti hiba függ össze és pedig olyan belső boltozat alkalmazása, melynek lehorgonyzás nélkül kellett maradnia és melynek súlya az égési aknákat meg nem engedhető módon megterhelte. Ennek természetes következménye az volt, hogy az ily készülékek az eddig elkerülhetetlenül föllépő tömítetlenségek folytán csakhamar még csekélyebb hatásfokkal bírtak, mint a normális Cowper-készülékek. A mellékelt rajzon már most oly szerkezetű szélhevítő van föltüntetve, mely az említett hátrányokat beszünteti, nagy haszonteljesítménnyel dolgozik és a szelet csekély ingadozásokkal nagy hőmérsékletre hevíti. Az 1. ábra a szélhevítő hosszmetszete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vonala szerint. A szélhevítő a hengeralakú (g) tüzelő aknával van ellátva, melybe a fűtőgázok és az égési levegő két aránylag nagy harántmetszetű (d) és (c) csatornán át tangentiálisan vezettetnek be. Az égési levegőnek a fűtőgázokkal való keverődése szándékosan mellőzve van, oly célból, hogy hosszúláng képződjék és helyi túlhevítés elkerültessék. A (g) tüzelő aknát két níás függélyes hengeralakú (a) és (b) akna veszi körül. Ezen aknában a fűtőgázokat előbb lefelé, majd pedig fölfelé vezettetnek, oly célból, hogy csak miután melegüknek jelentékeny részét a falazatnak átadták, a külső, gyűrűalakú (f) aknában használatos rostélyzaton át fölülről lefelé áramoljanak és ily módon melegüket addig a fokig leadják, mely a Cowper készülékekben egyáltalán elérhető. A gázok áramlási irányának a Cowperkészülék fölső részében való kétszeri megfordulása a szerkezet sajátosságának következménye. Ezen célból két (c) és (cl) kupolaboltozat van elrendezve, melyeknek súlyát a Cowper-készülék vasszerkezete külön-külön veszi föl úgy, hogy a kupolaboltozat súlya a függélyes aknafalazatokat egyáltalán nem terheli meg. A kisebb fölső (cl) kupola átmérője a nagyobb alsó (c) kupola átmérőjének körülbelül csak a fele, a kisebb kupola tehát egy teljesen kifejlesztett nagy kupolának csak negyedrésze. Eszerint a meleg kisugárzása csak egynegyed oly nagy lehet, mint a jelenleg használatos. Cowper-készüléknél. Az első (g) tüzelő akna a legközelebbi nagyobb hengeralakú (a) aknán alul jóval mélyebben végződik, minek folytán a fűtőlángoknak alkalmuk nyílik, hogy az így nyert nagyobb térben teljesen átkeverődjenek és égésüket bevégezzék. A második magasabb (a) fűtő aknának falazata a tömszelenceszerű (i) tömítés, segélyével akként van a nagyobb alsó (c) kupola felé tömítve, hogy a fűtőgázok ezen a helyen át nem áramolhatnak, hanem kénytelenek az (a) téren fölülről lefelé áramolni és a Cowper-készülék alsó részén megfordulva előbb a hengeralakú (b) téren áramolnak végig és csak azután jutnak a kupolába. Ezalatt a fűtőgázok jelentékeny melegmennyiségeket adnak át az általuk érintett falazatoknak úgy, hogy a (c) kupolában uralkodó hőmérséklet 8ÖO°-on túl