59015. lajstromszámú szabadalom • Helyhez kötött tűzoltóberendezés

példaképen a csatolt rajzon látható, hol (1) a petrolum, benzin, benzol vagy más köny­nyen gyuladó folyadék raktározására szol­gáló tartály. Ettől a tartálytól, illetve tar­tálycsoporttól bizonyos távolságban egy (2) gödörben vagy valamely, külön erre a célra, szolgáló épületben két (3) és (4) tartály van elhelyezve, melyek vagy egymás mellett, vagy egymá(8t<il bizonyos távolságban fek­szenek és azokat a magukban ismert folya­dékokat tartalmazzák, melyek keveredésük­nél valamely gázt, pl. szénsavat fejleszte­nek és melyek egyikéhez vagy mindkettőjé­hez valamely habot képező anyag, pl. édes­f aki vonat van keverve úgy, hogy a két folyadék összekeverődésénél hosszantartó hab keletkezik. Ebből a két (3) és (4) tar­tályból a két folyadékot tűzvész esetében (5, 6) szivattyúk vagy más alkalmas segéd­eszközök segélyével a szűk (7, 8) csöveken az (1) tartály közelében elrendezett (9) keverőedénybe vezetjük, melynek teljesen tetszőleges ismert szerkezete lehet, pl. egy zárt tartályból állhat, melyben a (10) közfal akként van beépítve, hogy a tartályt két, egymással fölül közlekedő kamarára ossza. A két (7) és (8) csövön beáramló kétféle folyadék a keverőedény egyik kamarájába áramlik be, hol a kettő egymással örvény­lés közben keverődik úgy, hogy a gázfejlő­dés mégindul és a hab is képződik, mely azután a választófal fölső éle fölött a tar­tály másik kamarájába megy át, honnan a tágasabb (11) csövön távozik. Az ekként keletkezett habot a legkülönbözőbb módon lehet fölhasználni, anélkül, hogy ez a talál­mány lényegét érintené. A csatolt rajzon azt tételeztük föl, hogy az (1) tartályba alul­ról egy (11a) cső torkollik be úgy, hogy a tartályba bejutó hab, melynek fajsúlya vala­mivel kisebb, mint a folyadéké, a folyadé­kon át fölemelkedik és ennek fölszínén hab­réteg alakjában gyűlik össze, mely meg­gátolja, hogy a folyadékhoz oxigén jusson, tehát a tüzet eloltja. Ezenkívül a habot egy második (11b) csővezetéken át fölülről is be lehet vezetni a tartályba. Ezt a két (11a és 11b) csővezetéket külön-külön vagy együtt lehet alkalmazni. Ezenkívül a (11) csőből a keletkezett habot egy vagy több (12) hydránsba is lehet vezetni, honnan azokat ehhez kapcsolt cső- vagy tömlőveze­ték segélyével lehet kifecskendezni. Magá­tól érthető, hogy a (11) eső tetszőlegesen el is ágazhatik és különböző pontokhoz ve­zethet, hogy így a keletkezett habot több helyen lehessen fölhasználni. A leírt berendezés annyiban előnyös, hogy a habképződés annak következtében, hogy a hab és gáz fejlesztéséhez szükséges két­féle folyadékot egymástól elkülönítve ve­zetjük a fölhasználás helyére, csakis a föl­használás helyén megy végbe úgy, hogy a keverőedényben föllépő gáznyomás a habot hathatósan kifecskendezheti. További és ta­lán még fontosabb előnye a berendezésnek az, hogy a hab kifecskendezését nemcsak az a nyomás idézi elő, mely a folyadékok­nak egymással való keverődésénél fejlődő gáz hatása alatt lép föl, hanem az a nyo­más is, melyet az (5 és 6) szivattyúk léte­sítenek és mely alatt a folyadékok egj előre egymástól elkülönítve jutnak a keverődéa helyére úgy, hogy a hab kifecskendezése nagyobb nyomás alatt történik, mint az, mely a fejlődött gáz nyomásának megfelel. Ennek ismét az a következménye, hoigy a hab nagyobb oltóhatást gyakorol az égő tárgyra vagy folyadékra, amennyiben ennek fölületét rövid idő multával a hab egészen betakarja úgy, hogy az oxigén hozzájutását teljesen meggátolja. A leírt berendezés természetesen akként is kiképezhető, hogy nem a habot vezetjük az égő tárgyhoz, hanem a két folyadékot, melyek a gáz és a hab képezéséhez szük­ségesek, külön vezetékeken és egymástól elkülönítve vezetjük egészen a fölhasználás helyéig és az égő tartályba úgy, hogy a folyadékok keverődése és a habképződés csakis ebben a tartályban megy végbe. A berendezés ily foganatosítási alakjánál a (9) keverőedény is elmaradhatna és a két (7 és 8) vezeték közvetlenül az (1) tartályba torkolhatna, vagyis a két folyadék egymás­tól elkülönítve juthatna a tartály fenekéhez vagy fedeléhez és a keverődés és habképző­dés csak itt menne végbe. A kétféle folya-

Next

/
Thumbnails
Contents