58936. lajstromszámú szabadalom • Kompoud-gőzgép

Különösen célszerű, ha nem csak az ideoda mozgó és forgó tömegeket, hanem a dugattyúnyomásokat is kiegyenlítjük. Ez ugyancsak csupán akkor sikerül tökéletesen, ha több önálló, kisebb gépet alkalmazunk. Ily kiegyenlítés esetében a tengely •:— saját súlyától eltekintve — elméletilet csapágyaiban szabadon lebeg, tehát ily elrendezésnél a tengelynek a dugattyúsgéphez tartozó részében ugyanazokat a viszonyokat létesítjük, mint a turbinához tartozó részében, melynél a csapágyakat csakis a tengely és ia futókerék saját súlya terheli. A két gép harmonikus együttműködése szempontjából ez nyilvánvalólag igen fontos. Minthogy arra kell törekednünk, hogy a dugattyúsgép lehetőleg rázkódásoktól mentesen dolgozzon, szükséges, hogy eme gép vezérlésére is gondoljunk. A vezérműrudazat ide-oda mozgó tömegeit ugyanis nem lehet oly legyszerű és biztos módon kiegyenlíteni, mint a tulajdonképeni hajtóműét. Ezért célszerű, ha a dugattyús gépeknél külső vezérlő részek nélküli önműködő vezérművet alkalmazunk, minő például a XXVIII—1852. sz. magyar szabadalomban vart ismertetve. Legkedvezőbben akkor dolgozik ez a gép, ha igen nagy (50 atm. és még nagyobb) gőzfeszültséggel és a dugattyúsgépben befejezett expanzió után nagy nyomáseséssel dolgozik, mert ekkor lesznek a hengerek méretei és az ide-oda mozgó tömegek a legkisebbek, mi oly nagy fordulatszámok esetében, minők a turbináknál ia legelőnyösebbek, igen fontos, A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja az 1. ábrán fölülről nézve, részben nézetben, részben metszetben látható, a 2. ábra la kompaundgép nagy nyomású részének függélyes metszete, a 3. ábra a 2. ábra nagyobb léptékben rajzolt részlete és a 4. ábra a gép nagynyomású része egy módosításának sémája. Az (a) gépkereten baloldalt (az 1. ábra szerint) egy dugattyúsgép, jobboldalt turbina van fölszerelve. Mindkét gépnek közös, a (b) csapágyakba ágyazott (c) tengelye van. A (d) turbina szerkezete Itetszőleges. A dugattyúsgép nyolc önálló, egyenlő nagy és közös síkban fekvő egyszerű hatású (e) gépből áll, melyek egyik fele a tengely egyik, másik fel© lannak másik oldalán van elrendezve. Az egyes gépek (f) dugattyúi négy. ugyancsak tégy síkban fekvő (g) forgattyúra hatnak. A két középső forgattyú a géptengely egyik, a két szélső iannak másik oldalán fekszik. Az egyes (e) gépek hengertengelyei egyenlő távol vannak egymástól. Az egész dugatytyús gép úgy az ide-oda mozgó, mint ;a f orgó tömegek és a dugattyúnyomások tekintetében ki van egyenlítve, ezenkívül a hajtórudak véges hosszának hatása is ki van küszöbölve, vagyis a dugattyúsgép rázkódtatások nélkül fut és tengelye elméletileg és a saját súlyától eltekintve, csapágyaiban szabadon lebeg. Az egyes gőzgépek gőzbeömlését önműködő (h) szelepek vezérlik, melyek közül az egyik ia 3. ábrán nagyobb léptékben látható. Eme szelepek működési módja a XXVIII—1852. sz. szabadalomból részletesen ismeretes. A gőzkibocsátás a hengerfal (i) nyílásain át történik, vezérlésére az (f) dugattyú szolgál. Az (e) dugattyúsgépből kifúvott gőz a (k) vezetéken át megy a turbinába. A (k) vezetékbe esetleg gőzgyűjtőt és olajtalanítót, illetve olajtalanító gyanánt kiképezett gőzgyűjtőt kapcsolunk be. llogy a dugattyús gép forgató nyomatéka kedvezőbb legyen, két ily leírt gépet akként is lehet egymással egyesíteni, hogy hengertengelyeik egymásra merőlegesek legyenek. (v. ö. a 4. ábrát).. Magától érthető, hogy a találmány nincs a föntebb leírt dugattyús gép alkalmazására korlátozva. Sok esetben eltekinthetünk a dugattyúnyomások kiegyenlítésétől, lényeges csakis az, hogy egyetlen nagy dugattyús gép helyett több kisebb ily gépet alkalmazzunk, melyek az ide-oda mozgó és forgó tömegek tekintetében ki vannak egyenlítve.