58928. lajstromszámú szabadalom • Thomas-féle számológép

eszközöltetik, amely a (8) számtárcsa tengelyének egy-egy teljes körülfordulásának befejeztével a (9) ujj által visszatolatik és ezáltal a (11) kápcsolóújjal bíró (10) karmantyút úgy tolja el, hógy a kapesolóujj a (13) számlálómű (12) kapcsolókerekével kapcsolatba juthat. A találmány szerint már most az összes •(14) kapC3olóhengertengelyek hátrafelé meghosszabbítva és a (15, 16) és (17) válaszfallemezeken átvezetve, illetőleg utóbbiban ágyazva vannak. A kápcsolóhengertengelyek hátsó végén egy-egy elforgathatatlan, de hosszirányban eltolható (19) karmantyú ül, melyen a (20) kapesolóujj van megerősítve. A karmantyút egy (21) villa fogja körül és ezt a villát a (22) kapcsolóemeltyű működteti, amely a (17) fallemezben forgathatóan van ágyazva és amelynek fölső vége a hányados számolómű (23) számtárcsája függőleges tengelyének egyegy teljes körülforgása befejeztével kilendíttetik, amennyiben az erre a tengelyre erősített (24) ujj. a (22) kapcsolóemeltyűt kilendíti. Ezáltal a (19) karmantyún ülő (20) kapesolóujj a karmantyúval együtt úgy tolatik el, hogy ez a hányadosszámlálómű (26) tengelyén lévő (25) fogaskerék hatása alá kerül. A karmantyú ebben a helyzetében egy (27) rúgó által tartatlk meg, amely mint különösen a 7. ábrán látható a (21) villa alsó lehegyezett végének egyik vagy másik oldalára támaszkodik. A rúgó egy vízszintes (28) sinre van erősítve, amely a (17) fallemez hátoldalán fut végig, mimellett a rúgó a fal egy hasítékán hatol keresztül. A (26) tengelyen éppen úgy, mint a szorzatszámlálóműnél, egy (29) karmantyú ül, amelyen két (30) és (31) kúpkerék van. A karmantyú a (32) tengely révén a (33) karok közvetítésével eltolható, amennyiben ezen karok egy (34) sinbe kapaszkodnak, amely a hányadosszámlálómű összes (29) karmantyúival összeműködik. A (30) és (31) kúpkerekek ilymódon váltakozó hozatnak kapcsolatba a (23) számtárcsa (35) kúpkerekével. A bekövetkezett tizeskapcsolás után a (19) karmantyú azáltal vezettetik ismét vissza nyugalmi helyzetébe, hogy egy rajta kiképzett ferde (36) fölület egy (37) toldat nak csúszik neki. A (26) tengelynek túlforgatását meggátlandó, az egyébként ismeretes (38) csillagkerék van ráékelve, melynek egyes öblei a karmantyú fölületével érintkeznek mindaddig, míg a karmantyú (39) vájatai eltolódásuk után a csillagkerék csúcsainak áthaladását és vele a (26) tengelynek forgatását megengedik. Belátható tehát, hogy ilyeténképen a hányados számlálóműben a tizeskapcsolás eléretik, még pedig előre- és hátrafelé irányuló értelemben. Az első (14) kapcsolótengely (19) karmantyúja (lásd 5. ábra) eltolhatatlan és úgy van a tengelyen elrendezve, hogy a (20) kapesolóujj a (25) fogaskerékkel mindenkor kapcsolatba juthat, mert ezen kapcsolótengely réven az összes forgattyúforgások a vonalzó megfelelő eltolása által ismeretes módon vitetnek át a hányadosszámlálóműre. Különösen megemlítendő a (22) kapcsolóemeltyű fölső végének kiképzése, amely egy (40) öböllel és (41) leferdítéssel (lásd 2. és 6. ábra) van ellátva. Az öböl és a lóferdítés egy közöttük található egyenes vonalakkal határolt vezetődarabot határolnak, amelyen a (24) ujjnak a tízeskapcsolás megindulásakor végig kell csúsznia. A (40) öböl ferde fölületén és a (41) ferdefolületen, amelyek közül az egyik az ujjnak az összeadásnál és a másik a kivonásnál való kapcsolódására van szánva, a (24) ujj a (22) emeltyű hátranyomása mellett előre csúszik, míg csak az egyenes vonalakkal határolt darab mindkét öböl közé nem kerül. A hányadosszámlálóműnek egy tízeskapcsolóval való fölszerelése szükségessé tette ezen számlálóműnek a szorzatszámlálómű mögé való elhelyezését. Ezért a hányadosszámlálómű (42) nézőnyilásai a szorzatszámlálómű (43) nézőnyílásai mögött feküsznek, mint ez különösen az 1. és 9. ábrákon látható. Végül a fordítóhajtómű beállítása céljából a (6) és (34) sinek kormányzására két (50) és (51) forgantyú van elrendezve, amelyekhez az (52) és (53) vonórudak csuk-