58912. lajstromszámú szabadalom • Katonaborju
- 2 -nyezetében rögzítőeszközök vannak alkalmazva, amelyek az (x) borjút annak a burkolatba való helyezése után helyén rögzítik. E rögzítőeszközök, mint az a 7. és 8. ábrán látható, három, a csomagolótartány oldalfalain megerősített (1, 2, 3) nyomógombfejből állanak, amelyek a burkolaton megerősített (4, 5, 6) nyomógombanyákba csappanthatók. A csomagolótartány oldalfalain azonfölül két (7, 8) rögzítőkapocs is el van rendezve, amelyek a burkolaton alkalmazott (9, 10) kapocsszemekbe akaszthatók. A borjú csomagolása a következőkép történik : A harcszerű fölszerelési tárgyakat (élelmiszereket, tartaíéklőszert) stb. a tulajdonképeni borjúba rakjuk, míg a többi fölszerelési tárgyakat (tartalék fehérneműt, tisztogatóeszközöket stb. a burkolat zsebalakú (o) fölsőrészébe csomagoljuk. Ennek megtörténtével az (y) borjúburkolatot kiterítjük és a tulajdonképeni (x) borjút a nyomógombok és rögzítőkapcsok segélyével a burkolaton rögzítjük. Azután a borjúburkolat (o) fehérneműzsákját az 5. ábrán látható módon a borjú födelére helyezzük, a burkolat a lelógó (z) részét a fehérneműzsák fölé hajtjuk és ezen kettősen hajtogatott burkolatrészre az (u) lábzsákot hajtjuk rá, mire végiil a borjúburkolaton rögzített (15) zárószíjat is szorosra húzzuk. Ezzel a borjú csomagolása be van fejezve. Az (x) borjú hordozására való (16) konzolok, köpeny fölerősítésére szolgáló (17) szíjcsatok, valamint a lőszertáskák fölfüggesztésére alkalmazott (18) hevedevek a tulajdonképeni (x) borjún vannak elrendezve és a burkolat fölcsomagolása előtt vagy után annak (20) résein keresztülhúzhatok <6. ábra). Az adalékos fölszerelési tárgyaknak (köpenynek, ásó- vagy csákánynak stb.) fölerősítése ilykép épúgy történhetik, mint eddig. Lényeges csak az, hogy a borjút a nyomógombzár és a rögzítőkapcsok segélyével a burkolatnak mindig ugyanazon helyére csomagoljuk, oly célból, hogy a segédfölszerelés fölerősítésére való (16, 17, 18) részek a (20) burkolatréseken mindentor könnyen keresztülhúzhatok legyenek. A borjúburkolat (o) fölső- és (u) alsórésze szükség esetén oldhatóan is megerősithetők a burkolat (m) középrészén. Hogy a borjúburkolatot különböző testmagassággal biró személyek számára lehessen alvózsák gyanánt használni, célszerű az (u) alsórészt behajtható takaró gyanánt képezni ki, amely az (m) középrészen különböző magasságban rögzíthető (12. ábra). A 9., 10. és 11. ábrán a borjúburkolatnak egy különösen hegyi csapatok számára előnyös kiviteli alakja van föltüntetve. E kiviteli alaknál a burkolatszélek mentén egy a (25) nyílásokon keresztülhúzott (26) zsinór van elrendezve, amelynek segélyével a burkolat hátz3ákhoz hasonló csomagolótartánnyá húzható össze. A burkolat hátsó oldalán ezen esetben (27) hevedertartópántok vannak alkalmazva, amelyekben a borjú hordozására való hevederek rögzíthetők. A borjúburkolatnak a rajzokon föltüntetett kiviteli alakja esőköpeny gyanánt is használható, mely esetben az (m) középrésznek áthajtható oldalrészeit a 13. ábrán látható módon galléralakra kell szabnunk és a középrészben a karok keresztüldugására való (30) réseket kell elrendezünk. Az (o) fölsőrész, illetve fehérneműtartányt ez esetben az (m) középrészen oldhatóan rögzítjük. A leírt borjúszerkezet a találmány alapgondolatának változtatása nélkül más, ember vagy állat által hordozott csomagolótartány gyanánt is alkalmazható és katonai szempontból azzal a lényeges előnnyel bír, hogy a borjúnak a harcszerű készenléthez való átcsomagolása teljesen mellőzhető, minthogy a harcszerű és nem harcszerű fölszerelési tárgyak már elejétől fogva két, egymástól független csomagolótartányba — a borjúba és a borjúburkolatba — csomagoltatnak. A találmány tárgyának további előnye abban van, hogy a tulajdonképeni borjú belső térfogata tetemesen csökkenthető és a borjúburkolat magában véve is igen értékes fölszerelési tárgyat képez, amely tulajdonképeni borjúval együtt sem súlyosabb az eddig használatos katonaborjúknál.