58879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás réz előállítására
olvasztóeljáráshoz alkalmasakká válnak. Jelen találmány célja azonban nem abban áll, hogy a pörkölendő termék mechanikai koncentrációját érjük el, hanem abban, hogy az ércet !a réz elektrolitos elkülönítése mellett nedves úton való kezelésre alkalmassá tegyük. Kísérletekkel megállapítottuk, hogy nátriumszulfáttal pörkölt vastartalmú anyagoknál sokkal kevesebb vas megy át a rézzel oldatba, ami a íréz rákövetkező elektrolitos leválasztására igen nagy jelentőségű. Az eljárást például következőkép foganatosíthatjuk. Az ércet mindenekelőtt a kiindulási anyag réztartalmához képest 2—20°/o nátriumszulfáttal együtt pörköljük, mire a pörkölési terméket hig kénsavval kilúgozzuk. Ezáltal a pörkölésnél bevitt nátriumszulfát a pörkölési folyamatnál vagy a kénsavval való kezelésnél képződött réz-, cink, fnikkel-, vas-, istb. szulfátokkal együtt ©Idatik. Az így kapott oldatot azután ismeretes módon oldhatatlan anódák alkalmazása mellett elektrolizáljuk, miáltal a réz kiválik 'és szabad kénsáv képződik. A keletkezett kénsavat tartalmazó lúgot azután ismét fölhasználjuk újabb pörkölési termékek kilúgozására. Ha eit a kilúgozást és elektrolizást többször megismételtük, a lúg oly hagy menynyiségű tíátriumszulfátot ás egyéb sókat fog tartalmazni, hogy lúgozás céljára való újbóli használása tehetetlenné válik: Ez a» eset lakkor áll! bei, mikor az oldat literenként körülbelül 450 g. nátriuínszulfátot vagy ennél is többet tartalmaz. Az oldat SG—80 g. nikkelt vagy vasat és egészen 150 g.-ig cinket is tartalmazhat. Ezt aá oldatot adagoljuk újabb nátriumszulfátmenhjriségek helyett a pörkölési kemencében kezelendő érchez; A pörkölésnél a lúgban lévő összes vassók szétbont&tnakt más fémekj mint pl. a cink és a nikkel szulfátjai eltenben nett bontatnak ©1, úgy, hdgy <e»ek a kávetkeaő kilúgoaásnál ismét oldódnak. Eaeket-a fémeket «B okból eíektrolizis vagy szóda vagy mész (segélyével való kicsapás által az oldatból el 1 feli távolítani. I A kiindulási anyaghoz adagolt oldat vasa és szabad sava a pörkölési eljárás /tökéletességét- igen előnyösen befolyásolja. A vas az oldatban vasoxidszulfát ialakjában van jelen és ennélfogva oldó hatással van a tökéletlen pörkölés folytán 'az ércben még jelen lévő rézszulfidra, illetve cink- vagy nikkelszulfidra. Azt találtuk, hogy a nátriumszulfáttal1 pörkölt anyag ezeket a szulfidokat oly mechanikai állapotban tartalmazza, hogy azokat az elektrolit sokkal tökéletesebben oldja, mintha a pörkölést nátriumszulfát hozzáadása nélkül foganatosítjuk. Magától értetődik, hogy a rezet az elektrolitnek a pörkölési kemencébe való viszszavitele előtt nem kell teljesen kiválasztani, minthogy a visszamaradó réz nem képez veszteséget. Sőt néha előnyös is iaz elektrolittel való kilúgozás előtt vízzel való kilúgozást végezni. Az így kapott oldat ugyanis vasmentes és ha azt addig elektrolizáljuk, míg az összes réz kivált, a visszamaradó fémek vas- és rézmentesen csapódhatnak le. Ezen előnyön kívül az erőfogyasztás csökkentését is érjük el iá réz elektrolitos kicsapatásánál, ha az oldat vasmentes. Némely esetben tehát igen előnyös, ha először vízzel és azután savval lúgozunk ki. A lúg ismételt alkalmazásánál beálló csekély nátriumszulfátveszteségeket célszerűen nátriümklorid hozzáadásával pótoljuk, mely azután a pörkölőkemeneében nátriumszulfát képződése mellett szétbomlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás réznek kéntartalmú, ércekből -és más anyagokból való előállítására, azáltal jellemes ve, hogy a kiindulási anyagot először flátriumszulfát jelenlétében pörköljük, azután gyönge savval kilúgozzuk és a reaet elektrolízis útján iaz így kapott lúgból kiválasatjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás változatai azáltal jellemezve, hogy a nátriumszulfát jelenlétében pörkölt anyagot <a pörkölés után gyönge kénsavval kilúgoztuk
