58791. lajstromszámú szabadalom • Önműködő stabilizálókészülék aeroplánok számára

Ihat, ha a készüléket különböző irányok felé billentjük. A leírt készülék célja, hogy kibillentése esetén elektromos kapcsolást vagy különböző értelemben való többszörös kibillentés esetén több ily elektromos kapcsolást létesítsen. A készüléket azonban rendszerint csak egy vagy két ily kapcsolás létesítésére használjuk, amennyiben azt egy irányba döntjük. Ezenkívül az (A) dinamógépet alkalmazzuk, mely egy vagy több kollektorral és gerjesztő mágnesein tetszőleges számú csévével van elliátva. Ezen dinamógép tengelyének végére a lágy vasból álló (8) korong van erősítse, mely az erős (9) elektromágnes sarkai előtt van elrendezve; ez a mágnes a dinamógépet megállíthatja, ha rajta áram megy keresztül. A megállítása lehető legrövidebb idő alatt megy végbe. Az (A) dinamógép a magassági kormányt vagy a tartófölületek elcsavarását vagy az oldalkormányt stb. vezérelheti. Föltesszük, hogy a dinamógép pl. a magassági kormányra hat, oly célból, hogy a röpülőgép vízszintes tengelyéi állandóan fönntartsa. Föltételezzük továbbá, hogy valamely készüléken az egy vagy két csavarrat biró lengő (B) kontaktusok egy sora úgy van elrendezve, hogy azok működésbe lépnek, mihelyt a tengely megszűnik vízszintesen állni. Ezek a lengő kontaktusok a (C) akkumulátorteleppel vagy más elektromos áramforrással és az (A) dinamógéppel vannak kapcsolva, A kontaktusok egy része a mágneses féket, azok másik része pedig a fegyverzet egyes áramköreit működteti (természetesen annyi ily áramkör van, mint amennyi a kollektorok száma), míg végül a kontaktusok egy harmadik csoportja a fegyverzet oly áramköreivel van kapcsolva, melyek segélyével az áramirány szükség esetén megfordítható. A fék működése a következő: Ha a röpülőgép hossztengelye vízszintes, a fék meg van húzva. Az áram ez esetben a (9) elektromágnesbe vezettetik, mely a (8) korongot megállítja. Ahhoz, hogy a fék oldassék szükséges, hogy a gép érezhető módon előre vagy hátra billenjen, pl, az (a) vagy helyesebben vagy — (a) szöggel. Hogy ezt az eredményt elérjük, elegendő, ha két lengő kontaktust meghatározott szögben helyezünk el (2. ábra). Ez a szög közel egyenlő az (*) szöggel, de annál kisebb, pl. -]- (x—s) és — («—s). A kontaktusok lengési síkja párhuzamos a gép hossz-és függőleges tengelyével. Ez a két kontaktus csak egyetlen platinával bevont csavarral van ellátva, míg a másik csavar ütköző gyanánt szolgál. Ha a tengely vízszintes, a két kontaktus zárva van és az áram az akkumulátorokból a két kontaktuson áthaladva a féket meghúzva tartja. Ha már most föltételezzük, hogy a gép előre billen, a (b) kontaktus csavarához mind jobban hozzátámaszkodik, míg az (a) kontaktus kileng és a függélyeshez közeledik. Ebben a pillanatban az áramkör meg van szakítva és a fék működése megszűnik. Ellenkező esetben, ha a gép mellső része fölemelkedik, az (a) kontaktus fekszik csavarához, míg a (b) kontaktus közeledik a függőleges helyzethez. Abban a •pillanatban, amelyben a kontaktus a függőleges helyzeten túlhaladt, az áramkör megszakíttajik. A fék tehát mindaddig meg van húzva, amíg a gép a -f- (a)-tól — (víg terjedő helyzeteket foglalja el. Minden más oly helyzetnél, mely (a)-nál nagyobb vagy kisebb, a fék oldatik. A fegyverzetáramkörök vezérlésére szintén lengő kontaktusokat használunk, melyek működésbe lépnek, illetve melyek sorjában az összes áramköröket zárják, ha a gép hajlása növekszik. Ezeket a kontaktusokat + (x)-nál nagyobb szögben kell elrendezni. Példakép föltesszük, hogy az első áramkör -j- (2a) és (2«) szögeknél záratik. A lengő (c, d) kontaktusok az ütközőcsavarhoz támaszkodnak. Ha a gép vízszintesen áll, sem az egyik, sem a másik kontaktuson áram nem mehet át, ha azonban a gép valamely irányban (2a) szöggel kitér, az egyik vagy a másik kontaktus az áramkört zárja. Az áramkör tehát az összes (2a)-nál nagyobb pozitív vagy negatív hajlásszögeknél