58700. lajstromszámú szabadalom • Kokszolókemence
homlokfalát tűzálló falazat alkotja. A kemencének lezárására a mellső oldalon lévő > (23) tolóajtó szolgál. A kokszolás alatt a tolóajtó légmentes elzárását a melegsugárzás lehető meggátlása céljából lágy agyaggal, vagy hasonló anyaggal eszközöljük. Az ilyen rendszerű kemencék rendesen olyan tetővel vannak ellátva, melyen keresztül a gázok értékes melléktermékek nyerése céljából leeresztő csatornához vezettetnek. A gázokat ezután a kamrát körülvevő huzamoknak tüzelőanyaggal való ellátása céljából a kemencéhez visszavezetjük. A 3. ábrából látható, hogy a kamra oldalfalaiban függőleges (9) huzamok vannak elrendezve, melyeket a kamra alatt lévő (10) csatornák kötnek a másik oldalon lévő (11) huzamokkal össze. Ezeknek a (11) huzamoknak fölső végéhez közel elrendezett (12) harántcsatorna a gázoknak a (14) levezető csatornába vezető (13) huzamba való jutását eszközli. Az elégés és a kokszoló kamra melegítése tehát főleg a (9, 10 és 11) huzamokban történik. Ezek a csatornák, mint a 2. és 4. ábrán látható, megfelelő távolságokban egymás mellett a kamra hosszirányában vannak elrendezve. A kemence fölött elrendezett, egymással párhuzamos bevezető (8) csövektől a (9) huzamba a (16) elzáró szelepekkel ellátott és (17) fúvókákban végződő (15) elágazások vezetnek. A huzamoknak azon nyílásai, melyek a bevezető csővel összeköttetésben állanak, a kemence két oldalán fölváltva vannak elrendezve úgy, hogy a gázokat a kamra egyenletes körülvevése' céljából bizonyos mértékben előbb a kemence egyik, majd a másik oldalára vezetjük. Ennek az egyenletes gázelosztásnak következtében a kokszolás a kamra egész hosszában egyenletesen megy végbe, a minek értékes kokszlepények előállításánál nagy fontossága van. Hogy az elégés a kamrát körülvevő huzamokban lehetőleg tökéletes legyen, kívánatos a magas hőfokra előmelegített levegőt a gázokkal együtt bevezetni. A találmány szerint azt azáltal érjük el, hogy a (9) és (13) huzamok közelében a kemence egész hosszirányán végig terjeszkedő (19) bevezetőnyílásokkal ellátott további (18) huzamokat rendezünk el. A (18) huzamok fölső végükkel (20) harántcsatornák közvetítésével a (9) csatornákkal vannak összekötve. A (18) huzamok közvetlenül a (13) huzamok mellett feküsznek, melyekben még elégés történik és melynek gázai sugárzás által a (18) huzamok falainak meleget adnak át. Mialatt a levegő a (19) bevezetőnyílástól a (20) csatornáig jut, a levegő lényegesen fölmelegszik és így a gázoknak a kokszolókamrát közvetlenül körülvevő huzamokban való elégését elősegíti. Az elégéshez szükséges oxigénmennyiséget, vagyis a bevezetett levegő mennyiségét a kokszoló kamra térfogata szabja meg, melyet még a kemence építése előtt megfelelően kiszámítunk. A (18) huzamok a fűtőcsatornákhoz vonatkozólag úgy vannak elrendezve, hogy* azokat olyan gázok melegítik, melyek melegüknek nagy részét a szén desztillálása céljából már leadták. Ezek a gázok azonban a (13) huzamon való keresztül haladásuk közben még elég magas hőmérséklettel bírnak, hogy a légcsatornák falait sugárzás által átmelegítsék. Ha több kamra van egymás mellett elrendezve, úgy a légcsatornákat, mint a 6. ábrán látható, két szomszédos kamra között rendezhetjük el, mely csatornákat ez esetben mindkét kamra égési gázai melegítik. Könnyen érthető, hogy az előmelegítendő levegő így magasabb hőmérsékletig fokozható, mint akkor, ha a megfelelő falak melegítése csak egy oldalról történik. A 7. ábra szerinti kivitelnél a két-két kamra között elrendezett huzamok áttörésekkel ellátott fal segélyével részekre vannak osztva. Az 5. ábrán föltüntetett kivitelnél a kokszoló kamra alatt nincsen (10) harántcsatorna, hanem a kamra minden oldalán fekvő (9) huzamok az ugyanazon oldalon fekvő (13) huzamokkal a kamra fenekétől oldalvást terjeszkedő (10) harántcsatornák által vannak összekötve. A levegő melegí-