58686. lajstromszámú szabadalom • Nyitószerkezet fölűl és alúl nyíló szellőztetőablakhoz

4. és 5. ábra a nyitószerkezetnek egyegy részlete, mely a 90° alatt csuklósan megtörő emelőkarnak a nyitószerkezetnek a vonórúdjával való összeköttetését ábrázolja. Amint e rajzból látható, a vízszintes csapok körül kifelé nyíló alsó (a) ablakszárny a függélyes csapok körül befelé nyitható (b) ablakszárny része gyanánt van kiképezve, ül. annak keretében van elrendezve. Az (a) ablakszárny nyitása céljából a (b) ablak (c) keretének alsó vízszintes része mentén (d) tengely van alkalmazva, mely az ablakszárnyon alkalmazott (e) vezető hasítékkal együtt működő (f) karok segélyével végzi az (a) ablakszárny nyitását, illetve zárását. A (d) tengely a (b) ablakszárny forgáscsapjainak oldalán az ablakkereten túl nyúlik és ezen végén egy szilárdan fölerősített (g) emelőkarral van ellátva. A (g) emelőkar (gl) csukló körül az ablak közepe felé 90° alatt behajlítható úgy, hogy ha az ablak zárt állásában és ennek következtében a (g) emelőkar vízszintes helyzetében van, ez az ablakszárnynak függélyes csapjai körül 90° alatt való befelé forgatását nem akadályozza. A (g) emelőkar másik végén (h) vezető hasíték van kiképezve, mely az ablakszellőztető készülékeknél ismert függélyes (i) vonórúdon alkalmazott (j) pecek fölvételére szolgál. Hogy a (b) ablakszárny befelé való nyitását az ablaktok oldalfalából kinyúló (j) pecek ne akadályozza, e pecek egy a (j) vonórúdra erősített (k) hüvelyben rúgó hatása ellenében befelé nyomódhat. E (k) hüvely az ablak nyitásakor és zárásakor az (i) vonórúd emelkedése és sülyedése következtében szintén függélyes irányú mozgást végez, miért is e hüvely vezetésére az ablaktok oldalfalában (1) vezető hasíték van kiképezve. A fölső (m) ablakszárnynak nyitására szolgáló rudazat ugyanaz, amit e célra használni szoktak, miért is annak ismertetésétől eltekintettünk. Az előzőkben ismertetett nyitószerkezetnél föltételeztük, hogy az (i) vonórúd működtetésére a különböző helyzetekben rögzíthető ismert (n) nyitó, ill. záró fogantyú az ablakszárnyak között az ablaktok belső oldalfalára van szerelve. Igen természetes azonban, hogy a nyitószerkezetet, mint azt az 1. és 3. ábrák mutatják, olyképen is alkalmazhatjuk, hogy a nyitó, ill. záró fogantyú az ablaktoknak belső homlokfalára van fölerősítve, mely esetben az (i) vonórúd működtetése nem közvetlenül, hanem a fölső (m) ablakszárny működtetése útján történik. Az előzőkben ismertetett nyitószerkezet működését a következőkben még egyszer röviden összefoglaljuk: Ha a szellőztető ablakszárnyak az 1. és 2. ábráknak megfelelően nyitott állásban vannak és az ablakszárnyakat a szellőztetés megszüntetése céljából ismét zárni akarjuk, az (n), ill. (nl) fogantyút a berajzolt nyíl irányában fölfelé forgatjuk, minek következtében az (i) rúd lefelé mozog és az ablakszárnyak záródását idézi elő. A szellőztetőablakszárnyaknak zárt állásában a (d) tengely végére erősített (g) emelőkar a 2. ábrában vonalkázottan berajzolt helyzetet foglalja el. Ha már most a (b) ablakszárnyat az ablaknyílás teljes szabaddá tétele céljából függélyes csapjai körül befelé forgatva egészen kinyitni akarjuk, úgy ez a (gl) csukló alkalmazása folytán akadálytalanul történhet és a (g) emelőkar a (b) ablakszárnynak befelé nyitott helyzetében a (gl) csuklómentén 90° alatt megtört alakot mutat. Ha helyi viszonyok következtében a (b) ablakszárny a (j) pecek kinyúlása folytán nem volna teljesen .nyitható, úgy ily esetekben a (j) pecket a (k) hüvelyben rúgó hatás ellenében eltolhatóan képezzük ki úgy, hogy ha a (b) ablak (c) kerete a (j) pecekbe ütközik, az utóbbi utat engedve a (k) hüvelybe benyomódik és az ablak zárásakor a rúgó hatás következtében abból ismét kibújik. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az előzőkben leírt szerkezetet csupán a találmány lényegének könnyebb megérthetése céljából ismertetjük, bár az egyáltalán nem szorítkozik kizárólag erre az egy kiviteli alakra, a találmány lényege az lévén, hogy a függélyes csapok körül mozgó ablakszárny és