58653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok elgőzölögtetésére, lepárologtatására és besűrítésére

_ 4 _ pen vizet lepárlunk, mimellett az elgőzölögtetőbe bevezetett anyag és a fűtőben tartalmazott közeg hőmérsékletében körülbelül 3° C különbséget azaz körülbelül 100° C, illetve 103° C hőmérsékletet alkalmazunk, amit 6'45D cm-re számított 1.135 kg. nyomással érhetünk el, oly hatályos elgőzölögtetést nyerünk, mely az eddig használatos elgőzölögtetőkkel elért hatást lényegesen fölülmúlja. így pl. egy ily kísérlet eredményeképen, melyben az említett hőmérsékleti különbséget alkalmaztuk és a vizet a fűtőfölület fölött igen gyors körfolyamatra kényszeríttettük (a belépési sebességnél körülbelül 30-szor nagyobb sebességre) 0-454 kg. fűtőanyaggal 22-7 kg-nál több vizet gőzölögtettünk el, mely adatokban az egész gőz és eröfogyasztás be van számítva. Ezen kísérletnél az érzékelhető meleg visszanyerése csak részleges volt és a fúvógép alacsony hatályossági fokkal működött. A hőmegfigyelések azt mutatták, hogy a víz elgőzölögtetésére fordított meleg 90%-át közvetlenül a fejlesztett gőz kötött melege nyújtotta. 2%-ot a meleg felhasználhatóvá tétele céljából erő alakjában vezettünk be, végül 8%-ot a veszteségek pótlása céljábólbevezetett gőz nyújtotta. A jelen eljárás és berendezés különösen ott nagyon előnyös, ahol kevés a fűtőanyag, azonban a mechanikai erő, pl. vízesések rendelkezésre állanak. Könnyen belátható, hogy a leírt elgőzölögtető, mely aránylag kevés hőt fogyaszt és főleg mechanikai erőre van alapítva, a nagy hatályosságon kívül más alkalmazási módokat nyújtó előnyökkel is föl van ruházva. Megjegyezzük, hogy a gép hajtására belső égéssel biró gép legalkalmasabbnak látszik, minthogy úgy erőt, mint gőzt nyújt. Megállapítottuk, hogy cukoroldatok a jelen berendezésben vákuum nélkül besűríthetők és megemlítendőnek tartjuk, hogy ezen műveletet ily berendezésben már 103° C vagy ennél magasabb hőmérsékletnél kielégítő módon vihetjük keresztül. Ezen eredményt azon körülménynek tulajdonítjuk, hogy mindenkor csak csekély oldattomeg van jelen, mely aránylag rövid ideig marad a sürítőben és a süritőt besűrített állapotban hagyja el a nélkül, hogy a tartáhban egyszerre nagyobb mennyiség tartajmaztatnék; a jó eredményt továbbá annak a körülménynek is tulajdonítjuk, hogy az oldat a fűtő fölületeken igen vékony réteg alakjában nagy sebességgel folyik. Érdekes, hogy bár ezen elgőzölögtető főleg a sebes hőcserére van alapítva, mely csekély hőmérsékleti különbség mellett a fűtő falain keresztül történik,, mégis kazánkőnek bizonyos mértékben való lerakodása nem hátrányos a gép működésére, másrészt pedig a mozgó folyadékréteg a kazánkő képződését lényegesen csökkenti. Ezért a kazánkő eltávolításának megkönnyítésére a gépet úgy is lehet szerkeszteni, hogy a sűrítendő anyagot a csövekben vezetjük, melyek ezen célból függőlegesen helyezendők elr míg a fűtő közeg a csövek külső fölületein halad. Megjegyezzük még, hogy a sűrítés által előidézett túlhevítést azáltal kerülhetjük el, hogy a gőzbe esetleg a sűrítés előtt kevés forró vizet vezetünk be. Ez bizonyos előnynyel jár, minthogy könnyebb telített gőzt összesajtolni, mely egyszersmind a túlhevített gőznél jobb hőkibocsátó közeg is. A jelen elgőzölögtetési eljárás lehetőleg gazdaságossá tételére fontos, hogy a fűtőfölület két oldala között csak annyi hőmérsékleti, azaz nyomáskülönbséget alkalmazzunk, mely kielégítő hőátvitelhez szükséges ; mi a kívánt eredményt, mint már fönt említettük, 1° C hőmérsék-különbség mellett értük el. A hőátvitel a hőmérsékleti különbség emelése által növeltetik, hasonlóképen a berendezés elgőzölögtetési képessége is; meg kell azonban jegyeznünk, hogy az erőfogyasztás még nagyobb mértékben növekszik úgy, hogy csekély hőmérsékleti különbség és ugyanazon fűtőfölület mellett a berendezés ugyan csekély termelést nyújt, azonban aránylag sokkal kevesebb erőt is fogyaszt míg a fűtűfölületek megfelelő nagyobbítása aránylag könnyen eszközölhető.