58573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékoknak visszanyert gőz segélyével való fölforralására
— 3 — jut, ahonnan a központos zónában fölemelkedik, melyben egy, részint a kompresszor által visszafecskendezett gőzbuborókok fölemelkedése, részint a fölmelegített víz magától való forrása által előidézett alulról fölfelé való mozgás uralkodik, mely forrást a vízre gyakorolt nyomás csökkenése okoz oly mértékben, ahogy a gőz a folyadék fölszíne fölé emelkedik. A (7) kompresszor a (8) csövön át oly mennyiségű friss gőzt kap, mely egyenlő azzal a gőzmennyiséggel, mely az ugyanazon idő alatt a készülékbe a (15) csapon át bevezetett víztömegnek belépési hőmérsékletéről az (5) forraló térben uralkodó nyomásnak megfelelő hőmérsékletre való fölhevítésére szükséges. Ezen a kompresszor csövén keresztülmenő friss gőz kiterjedése oly szívást idéz elő, melynek következtében az (5) térben lévő gőz kiszivatik és a kiterjedt friss gőzzel keveredik azon célból, hog37 elegendő nyomás mellett a (10) cső és (11) gőzelosztó koszorú által a készülékben lévő folyadék tömegébe visszafecskendeztessék. Ha a kompresszor nem szívná föl az (5) forraló térben lévő gőzt, akkor azon gőzmennyiség, amit visszafecskendezne a folyadéktömegbe, épen elegendő lenne a készülékben cirkuláló víz fölmelegítésére és annak az (5) forraló térben uralkodó nyomásnak megfelelő hőmérsékletre való fölhevítésére. Az (5) forraló térben összegyűjtött és a kompresszor által visszafecskendezett kiegészítő gőzmennyiség a következőkre szolgál: 1. Egyrésze a befecskendezési zónában levő vizet oly hőmérsékletre melegíti, mely az (5) forraló térben uralkodó hőmérsékletnél a befecskendezési zóna és a folyadék fölszine között lévő nivókülönbségtől függő különbséggel nagyobb. 2. Többi része a víznek a középső zónában való fölemelkedését idézi elő ezen zónában való fölszabadulása által, mely második rész csak keresztülmegy a víztömegen, anélkül. hogy benne föloldóduék. Az így létrejött mozgás következtében a (4) kúpban lévő víztömeg az alsó rétegekben, a befecskendezési zónában folytonosan fölmelegittetik és ezután a középső zónában fölemelkedik és a nyomáscsökkenés folytán önmagától forrásba jön oly mértékben, ahogy a fölszínhez közeledik. Ugyanekkor a hideg víz a (16) csapon át való folytonos beeresztésének hatása alatt a (4) kúpban lévő vízmennyiség egy része ennek alsó részén eltávozik, hogy a (25) nyíl irányát követve a (22) nyílás felé áramoljék, honnan a (23) szívócső által eltávolittatik. Ezen a berendezésben végbemenő általános körmozgásban a víz keresztülfolyik a (6) derítőkamrán, ahol az áramlás gyorsasága lassul, a forralás folytán lecsapódott sók a (3) kúpban alúl összegyűlnek, ahonnan a (3') kiürítő dugó fölemelése által eltávolíthatók. A vízben lévő ós a forralás folytán fölszabadult levegő és gázok az (5) forraló térben gyűlnek össze. Ezek eltávolítására külön berendezés szolgál. E célból a (13) könyökcső a (14) edény folytonosan meg van töltve a készülékbe hatoló hideg vízzel, a mely a csőben lévő gőzt kondenzálja oly módon, hogy az ezen térfogatokat megtöltő gázos keverékben foglalt inkondenzálibis gázok mennyisége növekedni, nagyobb arányt elérni igyekszik és minthogy az (5) forraló térben uralkodó nyomás az atmoszferikusnál állandóan nagyobb nyomáson tartatik, és pedig anynyival, mely elegendő a (14) edényben lévő folyadékzár vízoszlopmagasságának legyőzésére, a (13) csőben és a (14) edényben fölhalmozódott gáz folytonosan kiáramolhat a (26) biztonsági csövön át (mely természetesen szabályozható). A (7) kompresszorban kiterjedt friss gőzmennyiségnek állandóan egyenlőnek kell lennie azon gőzmennyiséggel, mely szükséges az ugyanazon idő alatt a készülékbe belépő hideg vízmennyiségnek a forrási hőmérsékletig való fölhevítésére. Ezen szabályozást a (20) úszónak a (21) rúd által a (13) csapra gyakorolt hatása útján érjük el. Ha például a kompresszor által szállított
