58570. lajstromszámú szabadalom • Reflektoros lámpaernyő

elzárja az (a, b, d, e) résztől, csekély jelentőséggel bír a fényelosztás szempontjából és még kevésbbé befolyásolja a dekoratív hatásokat. Minél nagyobb az ellentét a megerősítőrész és a fényt átbocsátó rész között, annál nagyobb lesz a mesterséges hatás. Az 1. ábrán nyilak jelzik a fősugarak útját. A 2. ábrán (r) jelöli a reflektort, (b, c, d) a fényt átbocsátó- vagy ernyőrészt, mely egy tetszésszerinti mintával díszített (a, b, d, e) megerősítőrészbe megy át; (f) jelöli a fényforrást. Ezen kiviteli alaknál a reflektort körülvevő ernyőrész külső fölülete kettősen visszaverő prizmákkal van ellátva, míg a fényt átbocsátó rész homokfúvás vagy savval való marás segélyével keletkezett. Az (r) reflektort a fényt átbocsátó rész folytatása teljesen elrejti. Mint említettük, a reflektor külső alakja tetszésszerinti lehet, épúgy mint a fényt átbocsátó részé is. E részek alakja a legcsekélyebbtől egészen a legmélyebbig és a golyóalakot legjobban megközelítőig vonatkozhatik. Az utóbbi esetben az (a, b, d, e) rész egyszerűen hosszabbra készítendő. A 3. ábra egy másik kiviteli alak metszete. A fölső (a, b, d, e) rész foglalatszerüen és az alsó rész befelé irányító prizmákkal van kiképezve. A berendezés (a, e)-nél egy horgokkal fölszerelt vékony gyűrű veszi körül, mely a berendezés fölerősítésére szolgál. Ha az elrejtett reflektor kettősen visszaverő prizmákból és a megerősítőrész áttetsző üvegből állíttatik elő, akkor a csekély áthaladó fény az alsó fényesebb részhez képest tetszetős ellentétet képez. A 3. ábra szerinti kivitel szükségtelenné teszi, hogy a fölső visszaverő rész külseje és alakja az alsó fényátbocsátó részhez hasonlóvá tétessék úgy, hogy egy harmonikus tökéletes egész képeztetik; ez eddigelé azért nem volt lehetséges, mert a golyó fölső részét egy költséges sárgarézfoglalattal vették körül, mely a reflektort teljesen eltakarta ugyan, azonban fölösleges üveganyag alkalmazását tette szükségessé. A jelen találmány ellenben lehetővé teszi, hogy az üveggolyó fölső része a golyóban alátámasztott reflektor köré hosszabbítassék meg fölfelé úgy, hogy a golyóban lévő reflektor teljesen elrejtetik. A 4. ábra egy hengeres üvegernyőt mutat, melyet a besajtolt (s) alátámasztógyűrű két részre oszt, mimellett a fölső rész át nem látszó vagy áttetsző, mig az alsó átlátszó. Az 5. ábra egy alacsony golyóernyőt mutat, mely az (r) reflektort körülveszi és melynél a középen elhelyezett (f) fényforrásból a reflektor a fénysugarakat lefelé veri, a nélkül, hogy azok útjában üvegtest lenne elrendezve. Sajtolt üvegernyőknél, melyeknél a fémes megerősítés vagy tartógyűrű teljesen kiküszöbölendő, az ernyő fölső kerülete körül üvegfülek sajtolhatok, melyek egy láncz által tartott gyűrűbe akasztatnak, vagy pedig a fölső részben lyukak alkalmazhatók a fölfüggesztésre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Reflektoros lámpaernyő mesterséges világításra, jellemezve azáltal, hogy az üvegből álló lámpaernyő belső oldalán egy alátámasztás van kiképezve, melyre egy reflektor fekszik föl, mimellett a lámpaernyőnek az alátámasztás fölött . lévő része a fényt át nem bocsátóvá van téve úgy, hogy a reflektor teljesen el van rejtve. 2. Az 1. igénypont szerinti reflektoros lámpaernyő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy egy foglalatszerüen mintázott és egy az utóbbi által elrejtett reflektorról visszavert fénysugarakatátbocsátó részből áll, mely két rész között a reflektor alátámasztására egy váll van kiképezve. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti reflektoros iárapaernyő kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az ernyőnek az alátámasztás fölött lévő része fénytelenné vagy át nem látszóvá van téve, vagy foglalatszerű díszítéssel van ellátva vagy bronzzal vagy más a foglalatok színéhez hasonló bevonattal van ellátva úgy, hogy az alátámasztáson nyugvó reflektort teljesen elrejti és a fémfoglalatokat helyettesíti. 4. Az 1. és 2. igénypont szerinti reflektoros lámpaernyő kiviteli alakja, jellemezve