58556. lajstromszámú szabadalom • Húzással és nyomással működő hajlékony kábel mechanikai mozgások átvitelére

- 3 — mely elrendezés azzal a hatással bír, hogy meggátolja a (h2) kupak meglazulását, midőn a kábelt ellenkező végén, az (y) nyíl irányában működtetjük, ily viszonyok között ugyanis a (d) huzalnyaláb a (hl) kupakot becsavarása irányában magával vinni iparkodik. Az imént ismertetett szerkezet kiválóan alkalmas a mag megfeszítésére az összeszerelés alkalmával. Miután a mag egyik végét (az 5. ábrában fölső végét) rögzítettük, a (d) magra, az (e) hüvely belsejében, a csőalakú (aj spirális tekercset fölfűzzük, mire a (d) magot a kábelnek ezután másik végét alkotó (c) rúd belsejébe visszük. Ennek megtörténtével, a megfelelő (h) részen való megtámasztással, a (d) magra bármely szerkezet segélyével oly húzóerőt fejtünk ki, mely az üzemközben a kábel közvetítésével átviendő maximális húzóerőt meghaladja. Már most a (d) magot a függélyes (c2) bevágásba fölszorítjuk és miközben a feszültséget fönntartjuk, a (c) rúd köré csavarjuk, (föl nem tüntetett másik) (h2) kupakot fölillesztjük és jól odacsavarjuk, végül a megfeszítő szerkezetet lekapcsoljuk. A (d) mag már most megrövidülni iparkodik, de abban az (a) tekercsnek összenyomott menetei meggátolják úgy, hogy a (d) mag megnyúlását megtartja. A kábel mindkét vége továbbá oly szerkezettel van ellátva, mely a merev (c) rúd vezetését annak eltolódása közben biztosítja. Ez a szerkezet a (c) rúddal összekötött (cl) csőből áll, mely csekély súrlódással kapcsolódik a merev (e) hüvellyel. A (cl) cső oly méretű, hogy a (c) rúd vezetését ezen rúd eltolódásának egész hosszában biztosítja. Ezen elrendezés a (c) rúd ellenállását növeli úgy, hogy ezen rúd aránylag nagy erőkhöz és igen csekély átmérővel bírhat. Egyébként a (cl) cső védő burkolatul is szolgál, mely meggátolja a por behatolását a hüvely belsejébe. A (ci) cső és a (c) rúd közötti összeköttetés tetszőleges módon, pld. az 5. ábrában látható módon csavarmenetekkel foganatosítható. Az átviteli erőforrásból kiinduló hajtókábélből több más kábelt is ágaztathatunk el, melyek különböző irányban haladnak és melyek mindegyike egy-egy receptornál végződik. Ily fajta és pedig kétirányú elágazást mutatnak a 7. és 8. ábrák, ahol is a szerkezetműködtetéséhez a hajtott elemek számától függetlenül csak kétszer akkora egyenesvonalú hosszra van szükség, mint amekkora a kívánt eltolás mértéke. A 9. és 10. ábrákban ezen elágazási szerkezet két végállásában vázlatosan van föltüntetve. A merev (c) rúd, melyben a hajtó (A) szár végződik, a hajtandó elemekkel egyesített (B) kábelek merev végeivel szilárdan van összekötve. Ezen összeköttetés az egymással párhuzamosan elrendezett (cl) vezető csövek közvetítésével van foganatosítva, melyek bármely alkalmas módon pl. a (g) bilincsekkel kapcsolhatók egymáshoz. A hajtandó (B) kábelek merev (c) végei, amint az a 7., 9. és 10. ábrákban látható, a hajtó (A) kábel merev végével ellenkező értelemben és attól a kívánt lökettel egyenlő távolságban vannak elrendezve. Ily módon az (A) szár, működtetése alkalmával, a (c) rudak és a (cl) vezető hüvelyek közvetítésével magával viszi a (B) szárakat és az egész rendszert a 10. ábrában látható helyzetbe mozgatja el. Az ily elrendezés azt eredményezi, hogy bármekkora is a (B) szárak száma, az egész rendszer eltolásához csak a hajtott részek löketének kétszeresét tevő hosszra van szükség. A föltüntetett példában föltételeztük, hogy a hajtott (B) szárak száma kettő. Emellett az (A) és (B) szárakat azonos értelemben is rendezhetjük el és ily értelmében egyesíthetjük rúdjaik végeit, amikor is a hajtókábel húzással, a hajtott kábelek ellenben nyomással működnek és fordítva. Ezt az utóbbi elrendezést kétágúra redukáltan, relé gyanánt használhatjuk az egyik szár húzó mozgásának a másik szár nyomó mozgásává való átalakítására és fordítva.