58504. lajstromszámú szabadalom • Pénzkifizető- visszaadó- és olvasógép
pénzdarabob önsúlyuk folytán súrlódnak a (d) tárcsa fölületéhez és így világos, hogy a (d) tárcsának a 3. ábrán jelzett nyíl irányában való forgatásakor, a (c) pénzdarabok a (bl) tölcsércsőnek (b3) beugrása alkotta résén eltávoznak. A (d) tárcsának ellenkezőirányú mozgásakor, a (c) pénzdarabok fönnakadnak a (bl) CBŐ (b2) lenyúló részében ós így nem követhetik a (d) tárcsa mozgását. Viszont ekkor a (d) tárcsa (d2) áttörése, egymásután elmozog a (c) pénzdarabok alatt, miáltal azok ezen elegendő bőre szabott nyíláson áthullnak, belejutnak az (e) tölcsérbe, az (f) elvezetőcsatornákon át pedig az (fl) párkányra, ahonnan eltávolíthatók. Hogy a pénzdaraboknak szabályos eltávolítása a (bl) csővégből biztosíttassák, a (d) tárcsa (dl) hornyának fölülete vékony acéllemezzel van borítva, melyből ugyanannyi, vele egy darabból kisajtolt rugalmas (d4) nyelv áll ki, mint ahány pénzdarab a tárcsán köröskörül elfér. Ezen (d4) nyelvek a (b5) bevágáson szabadon behatolhatnak, kitolják a legalsó pénzdarabot, a következő rájuk eső pénzdarab súlya által pedig lenyomatnak úgy, hogy a gép további működésében zavarólag nem hatnak. A (d) tárcsának kerülete (d2) kúpkerékként van kiképezve, mellyel a (h) kúpkerék kapcsolódik, mely a (g) ház (g2) ferde lapjában van ágyazva. A (h) kúpkerék (hl) tengely szabad végén, (h2) kézi forgattyút hordja, mely a (g2) lap külső oldalán lévő, (h3) számozott beosztás mentén foroghat el. A (h) kúpkereket kezdeti helyzetében (hö) torziórúgó igyekszik megtartani, melynek egyik vége a (g) házhoz, másik vége pedig a kúpkerékhez van szilárdan hozzáerősítve. A (h3) beosztás olykép van megállapítva, hogy a (h2) forgattyúnak minden egyes osztással való elforgatásának, megfelelő számú pénzdarab kihullása felel meg. A (h) kúpkereken ugyanannyi számú (h4) ütközőcsap van felrendezve, mint ahány pénzdarab fér el egymás mellett a (d) tárcsán, mely (h4) ütközők, rúgóhatása alatt álló (i, il) verőkarok segélyével, az (i2) csengőre hatnak. A most leírt berendezés annyiszor van meg egymás mellett, mint ahány ércpénznem van forgalomban. Jelen példánál (1. ábra) négy fölfogó (b) tölcsér van négyféle ércpénz számára ós ugyanannyi (e) elvezetőtölcsér is van. Mindegyik (e) elvezetőtölcsérhez tartozik egy-egy (f) ferde elvezetőcsatorna, melyek mind egyetlen közös darabot alkotnak és a (g) házból (g3) ajtó kinyitása után eltávolíthatók és a 9. ábrán bemutatott készülékkel helyettesíthetők, mikor is a pénzdarabok szabályos oszlopokban rakódnak le és azonnal csomagolhatók. A (b) tölcsérnek, (d) tárcsatengelynek, valamint az (e) tölcsérnek ágyazására, a (g) házhoz erősített közös (gl) tartókészülék szolgál. A gép azonkívül el van látva a rajzon föl nem tüntetett ütközőkkel, melyek a (h5) rúgó hatása alatt álló (h2) forgattyúkat kezdeti helyzetükben, melyben a (g2) áttörés a (bl) tölcsércső mellett, illetve a forgás irányban számítva előtt, helyezkednek el, biztosítják. A készülék működése és használati módja az eddigiek alapján a következő: az egyes (b) tölcsérekbe beledobjuk a megfelelő egynemű ércpénzdarabokat, melyek a (bl) csövekben szabályosan helyezkednek el. Pénzkifizetés vagy visszaadás céljából a megfelelő (h2) forgattyút annyi osztással forgatjuk el, mint ahány ércpénzdarabot akarunk kifizetni. Ugyanennyi ércpénzdarab hagyja el a (bl) csövet és helyezkedik el a (d) tárcsán. Ha a (h2) forgattyút elengedjük, úgy a (hö) rúgó azt visszahozza kezdeti helyzetébe, míg közben a (bl) csőből kihúzott pénzdarabok a (d2) nyíláson át, az (e) elvezetőtölcsérbe jutnak. A kifizetett pénzdarabok számát, a csengőjelzések is ellenőrzik. Annak biztosítására, hogy a pénzdarabok szabályosan helyezkedjenek el a (bl) csőben, szolgálhat 7. ábrán látható módon a (b) tölcsérben, (b7) rudaknak segélyével központosán megerősített (b6) tárcsa, melynek alkalmazása mellett, a pénzdarabok csakis a (b) tölcsér kerületén dobhatók be és egyenként jutnak a (bl) csőbe. Ugyanezen célt szolgálja a 8. ábra szerinti kiviteli alak,