58399. lajstromszámú szabadalom • Tésztadagasztó
mezt és evvel együtt a (19) szíjvillát magával meneszti, minek következtében a szíj az (5) laza korongról a (4) helytálló korongra tolódik el. Az ezen korongon lévő szíj végleges helyzetének a (23) kézi emeltyű (29) helyzete felel meg, amikor is a (21) csap a (251 ) hasítékrészben fekszik úgy, hogy a szíj nyomása által a villa el nem tolható. Az emeltyűnek a másik oldalra való átfektetésekor viszont előbb a (19) villa tolódik el úgy, hogy a szíj az (5) lazakorongra jut és (23) kézi emeltyűnek további elforgatásakor a (27) féksarú a helytálló korongra fekszik, minek folytán a gép nyomban teljesen megáll és nem szándékolt mozgásbahozatal ellenében biztosíttatik. Az (1) teknő a (30) csap körül elforgathatóan a (31) villában van ágyazva (2. ábra), mely alul jól megerősítve a vízszintesen fekvő (32) kúpkereket hordja, melynek agya (33)-nál a (34) kocsialvázra van helyezve. A (32) kúpkereket dagasztás közben egy, a hajtószerkezet által mozgatott kis (321 ) fogaskerék hozza forgásba (1. ábra). A (32) kúpkeréknek, valamint a teknőt hordó (31) villának forgási csapja gyanánt az alvázhoz a (35) csavar segélyével hozzáerősített (36) csap szolgál. Ezáltal lehetségessé válik a teknőt bármily kívánt állásba forgatni és bármilyen tetszőleges irányba kibillenteni. A kocsinak (34) alváza ismert módon a (37) és (38) kerekekre van ágyazva. A teknőt hordó kocsinak munkahelyzetben a géphez való erősítésére két (39) kilincs szolgál, melyek a közös és a kocsihoz erősített (40) tengely körül forgathatók. Ezen kilincsek mellső részükön a (41) nyúlvánnyal vannak ellátva, mely az elől rézsútos (42) fölfutó fölülettel ellátott és a padlózathoz erősített (43) ütköző mögé fektetik. A (38) kerekek ezen bekapcsolt helyzetben a megfelelően kiképezett, a szintén a padlózathoz erősített (44) sarukhoz támaszkodnak, miáltal a kocsi helytállóan biztosítva van. A (39) emeltyűk baloldalt a (40) forgásai pontokon túl egy-egy (45) meghosszabbítással vannak ellátva (3. ábra), mely oldalt a (46) lábitóba megy át. Ezen lábitók egyikére vagy másikára való lépés által a (40) tengely segélyével egymással összekötött két (39) emeltyűnek (41) nyúlványai a (43) ütközőkről megemeltetnek, minek következtében az egész kocsi elmozdítható.Viszont a kocsinak betolása alkalmával a (41) nyúlványok homlokfölületeikkel a (43) ütközőknek rézsútos (42) fölfutó fölületeire futnak és a (39) emeltyűket megemelik, míg a nyúlványok az ütközők mögé nem csappannak, ami a (45) nyúlványokra fölfekvő erőteljes (47) rúgó behatása alatt történik. A (45) nyúlványok egy-egy (48) foggal vannak ellátva, mely a (32) kúpkerékbe kapaszkodik (2. ábra) és ezen utóbbit a 'kocsi kitolása alkalmával rögzíti. Ezáltal megakadályozzuk, hogy a kitoláskor a (31) villa a teknővel együtt függélyes tengely körül elforogjon. Ha azonban a villát forgatni és ennek folytán meghatározott billenő helyzetbe akarjuk hozni, csak a (46) lábitóra kell lépni, miáltal a (48) záró fogakat a (32) kúpkerékből kikapcsoljuk. Az illető (46) lábitó szabadonbocsátása alkalmával a (48) fogak a (47) rúgó behatása alatt ismét a (32) kúpkerékbe csappannak. A már említett jelzőszerkezet mutatja, hogy a (41) nyúlványok biztosan kapaszkodtak a (43) ütközők mögé és a kocsit rögzítik. Ezen jelzőszerkezet áll a (49) csap körül forgatható kétkarú (50) emeltyűből (1. ábra), melynek egyik vége az (51) villát hordja, melynek ágai közé a (39) emeltyűn elrendezett (52) csap van beillesztve. Az (50) emeltyűnek másik vége az (53) jelző rudat hordja, mely a tokon elrendezett helytálló (54) jelig ér. Ha a (41) nyúlványok a (43) ütközők mögé csappantak és így a kocsi rögzítve van, akkor az (50) emeltyűnek villaalakú vége lefelé van szorítva és az (53) jelzőrúd csaki.em az (54) jelig van tolva. A munkás tehát az (53) jelzőrúd fölső részének az (54) jeltől való eltávolodásán nyomban fölismerhető, hogy a (41) nyúlványok kellően bekapcsolódtak-e vagy sem. Hogy a teknő átbillenthető és átbillenés közben bármely ferde helyzetben rögzít-
