58393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hydrogén előállítására nedves úton

A készülék következőképen működik: Az (a) tartályba a darabos nátronhydrá­tot másfélszer vagy kétszer annyi vízzel töltjük be íS a (b) kavárót működtetjük. Az oldáskor keletkező meleg a hőmérsé­ket 60—80°-ra emeli. Ekkor az oldatot a (c) csövön ját az (e) gázfejlesztőbe vezeti jük, amelybe oly hőmérsékkel lép be, hogy a szilicium^ötvözettel való érintkezéskor a reakció megindul. Az (f) bolygó kavarómű íaz (i) tölcsér­ből lehulló ötvözetport' jól összekeveri a nátronlúggal úgy, hogy az nem halmoziód­hat föl a középen. A •magas hőfokkal fejlődő hydrogén a (k) csövön az (m) mosó- és kondenzáló­edénybe lép, ahol lehűli és a vízgőztől meg­szabadul, hogy lazután az (n) csövön iát az (1) vezetékjbe lépjen. Az (m) 'tartályban használt vizet az (r) vagy '(t) csöveken át szükség szerint jaz (a) vagy (e) tartályokba vezethetjük. A gáznak !a kúpos (o, p) csöveken valp áthaladásakor a (q) helyen a gáz fokozott sebessége folytán nyomáscsökkenés lép föl úgy, hogy az (y) manométer annál kisebb j nyomást fog jelezni, mennél erőteljesebb a gázszolgáltatás. Az eljárás előnyei a kjövetkezők: Minthogy szilícium-ötvözetet vagy szili­ciumvegyületet jalkjalmazhatunk, melynek a sziliciumegysiégre vonatkoztatott ára az eddig e célra alkalmazott tiszta szilicium­áránál jóval (kisebb, a termelt hydrogén önköltségi ára lényegesen csökken. Hig nátronlúg alkalmazásakor neutrális kovasavas nátron képződik, míg koncen­trált oldat (alkalmazásakor kis nátrontar­talmú .savas szilikát képződik, mely a fes­tészetben és a fehérítőiparban használ­ható s aránylag kevesebb nátronlúg alkal­mazását igényli. A vízmanométert alkalmas szerkezet ré­vén úgy kapcsolhatjuk a sziliciumötvözet porát tápláló elosztóval, hogy a fejlesz­tőbe adagolt por mennyisége a fogyasz­tásnak megfelelően szabályoztassék. A fejlesztésre alkalmasnak bizonyult anyagok közül példa gyanánt a ferroszi­licium, manganoszilicium s a tükörszi­licium (ferroszilicium és manganoszilicium elegye) említhető. Alkálioldat gyanánt a fönt említett nát­ronhydrát helyett koncentrált kálilugolda­tot, vagy nátronhydrátot tartalmazó szóda­vagy káliumszulfátoldatot is alkalmazha­tunk. Az ilyen magas forrpontú oldatok forrás­pontjának 110—120° között kell lenni; tö­ménységük kb. '30% lehet. Az új eljárás első sorban tábori' lég­gömbök töltésére szolgáló hydrogén fej­lesztésére célszerű. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás hydrogén fejlesztésére szilícium­ból és alkálilugoldatból, jellemezve az­által, hogy magas forrpontú alkálilug­oldatokat alkalmazunk. 2. Az 1. alatti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy szilícium helyett ferrosziliciumot, manganoszili­ciumot vagy tükörsziliciumot alkalma­zunk. 3. Berendezés az 1. és 2. alatti eljárás fo­ganatosítására, jellemezve azáltal, hogy a hydrogénvezeték egy szűkülettel bír, melybe egy vízmanométer egyik szára torkolik, míg a manométer másik szára e szűkület fölött nyúlik a vezetékbe, oly célból, hogy a manométer jelezte nyomáskülönbözetből a fejlesztett hydro­génmennyiséget ellenőrizni s a fejlesz­tést eszerint szabályozni lehessen. 4. Berendezés az 1. és 2. alatti eljárás fo­ganatosítására, jellemezve az alkáliilug­oldat készítésére szolgáló, kavaróval ellátott (a) oldótartály általi, mely (a) cső révén van az (e) gázfejlesztőbekap­csolva, mely (f) bolygó kavaróművel) és a szilícium-származék (h, i) elosztó­tartályával van ellátva s (k) cső révén van kapcsolva a fogyasztóvezetékkel közlekedő (m) mosó- és kondenzáló­edénnyel. 5. A 3. és 4. alatti berendezés foganatosí­tási alakja, jellemezve azáltal, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents