58390. lajstromszámú szabadalom • Közexplóziós turbina

— 4 — (42) szivattyú által táplált (39, 40, 41) cső­rendszer által van biztosítva. Ez a hűtési mód elegendő arra, hogy a (8, 9, 10) explo­ziós kamrákkal szomszédos részek túlságos fölmelegedése megakadályoztassék. A központos (23) csatornába vezetett komprimált levegőt tetszőleges forrásból vehetjük és azt célszerűen a turbina maga szállítja, például a (43) szivattyú segélyével, melynek hengerei tandemszerűen vannak elrendezve és melynek dugattyúit excen­trikus (44) tárcsák vagy a forgó rész (36) tengelyére szerelt forgattyúk mozgatják. A levegő a (45) tartályban sűríttetik és a (46) csövön át a (20) tolattyú (23) csövébe ve­zettetik. A vezérlőszervek a (47) tokba van­nak zárva. Ha a turbina működését nézzük és föl­tételezzük, hogy az csak két exploziós kamracsoporttal van ellátva és hogy a gyújtás az összes kamrákban egyidejűleg történik, az előre való járás elérése céljából elegendő a (29) rúd és a (28) emelő segé­lyével a (20) tolattyú (23) üreges rúdját balra eltolni, például úgy, hogy a (22) csa­tornák nyílásai a (13) elosztócső (14) nyílá­saival többé-kevésbé összeessenek. Ha tehát a folytonosan vagy ide-oda forgó (13) cső (14) nyílásai a (22) nyílásokkal és a (2) dob (3) nyílásaival összeesnek, a (23) központos cső és a (25) csatornákban áramló robbanókeverék először is a kamrák (9) üregeibe és azután a (8) nyílásokba és a (10) csatornákba hatol. Ebben a pillanatban, minthogy a (8, 9, 10) részek egymás mellé való helyezése teljes, a keverék a pillanat­nyilag képződő összes kamrákban meg­gyújtatik és a rotor az előre való járásnak megfelelő irányban elindul (4., 5. és 6. ábra). A fáradt gázok a (12) gázgyűjtőben lévő légritkítás következtében a (11) nyílásokon át a (12) gázgyűjtőbe távoznak; a légritkí­tást a hátrafelé járásra szolgáló exploziós kamracsoport segélyével állandóan előidéz­zük, mely kamracsoport úgy működik, mint egy szívó rotációs szivattyú. Ha a turbina hátrafelé jár, a működés az előbbivel ellentétes; ekkor a (20) tolattyú a (13) cső (14) nyílásaival és az ellenkező kamracsoport (3) nyílásaival összeesik, mely esetben az előrehaladásnak megfelelő kamra­csoport fogja a légritkítást a (12) gázgyűjtő­ben előidézni. Az exploziák száma tetszőlegesen változ­tatható, például a (4) forgó rész egy teljes körülfordulása alatt ugyanannyi beömlés és explózió lehet, mint a hány exploziós kamra van. A turbina sebességének szabályozását szükség esetén például golyós regulátor is végezheti, mely a levegőt bebocsátó (26) tolattyúra vagy a (13) elosztócső elmozgá­sának nagyságára hat. Természetes, hogy, amint azt már mon­dottuk is. ezen turbina lényeges szerveinek szerkezete és elhelyezése változtatható anélkül, hogy a találmány lényege meg­változnék, mely főképen két helytálló rész és egy közbenső mozgó rész kombinációjá­ból áll; ezek segélyével a bevezetett rob­banókeverékkel ellátott exploziós kamrák pillanatnyilag képeztetnek úgy, hogy az összes kamrákban a keverék vagy egyide­jűleg vagy egymásután robban, miáltal a mozgó rész és a turbina hajtótárcsája for­gásnak indul. A turbina teljesítménye az exploziós kamrák alakjától és terjedelemétől függ, melyeket tetszés szerint változtatha­tunk, például ha a (8) nyílások hosszát, azaz a (4) forgó rész vastagságát meg­nagyobbítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Közvetlen hatású exploziós turbina, az­által jellemezve, hogy járás közben bizonyos számú exploziós kamra a járó koszorút képező mozgó részben kiképezett nyílások és egy központos helytálló részen és egy a járó koszorút körülvevő külső helytálló részben kiképezett üregek egy­másután és állandóan egymás mellé való sorakozása által pillanatnyilag képeztetik. 2. Az 1. igényben védett turbina foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az exploziós kamrák úgy vannak csoporto­sítva, hogy a robbanókeveréknek az egyik kamracsoportba való vezetéséné

Next

/
Thumbnails
Contents