58253. lajstromszámú szabadalom • Soröltéses rejtett öltésű varrógép
(30) kar a (27) emeltyű felé leng úgy, hogy az utóbbi elforgattatik és a mellső ujjpár (21) ujját a helytálló (z) ujjtól tovalendíti. A mellső ujjpár tehát a tűt szabaddá teszi. A (21) ujjon ülő (82) csap az ujj elforgásánál egy rúgóhatás alatt álló (83, 84) szögemeltyű által megfogatik, melynek kampóalakú (83) karja a (82) csapra mozog miáltal a (21) ujj a nyitott helyzetben fogvatartatik úgy, hogy a mellső ujjpár fölemelhető anélkül, hogy a (22) tű megsérülne. A fölemelés a (34) lemez segélyével történik, mely a föntleírt módon működésbe hozatik. Mihelyt a tű a szövetet átszúrta, a mellső ujjpár (s) ujjtartója ismét lesülyesztetik és emellett a (84) emeltyűkar egy a (c) asztal mellett lévé (85) ütközőbe ütközik úgy, hogy a (83) kampó kiakasztatik és a (82) csapot szabaddá teszi, miáltal a (21) ujj a (23) rúgó hatása alatt a tű felé leng és a tűt megfogja. Ugyanezen folyamatok mennek végbe ezután a hátsó ujjpárnál, mely nyittatik, fölemeltetik, sülyesztetik és záratik. A tű azután a szöveten átlépett és a két ujjpár által ismét fogvatartatik, mely ujjpárok az előremozgást kis darabon folytatják, amennyiben a varrófonalat maguk után húzzák. Ebben az időpontban a varrófonál feszesre huzatik; minthogy azonban az ezen folyamathoz tartozó készülék még nincs leírva, ennek folytán annak működése egyelőre nem ismertettetik és az alábbiakban első sorban az ujjaknak a kiindulási helyzetbe való visszamozgása van leírva. A szán visszamozgásának kezdetével egyidejűleg a (45) vonalzó a föntleírt berendezés (10. és 12. ábra) segélyével fölemeltetik és ezáltal a két újjtartó az általuk megfogott tűvel együttesen egyidejűleg fölemeltetik, anélkül, hogy az újjpárok nyittatnának. Ez a fölemelés a tű megsérülése nélkül történhetik, mert a tű hátsó vége ezen időpontban nemcsak a szövettől, hanem az (54) csapban (3. ábra) lévőfúrattól is teljesen szabad, mely csap a szövet és az (59) kengyel mögött visszamaradt. Az (n) szán akadály nélkül a fölemelt újjtartókkal együtt visszacsúszik, míg a (45) vonalzó lesülyesztetik, ami közvetlenül az (54) csapnak az (58) ütközőbe való ütközése előtt történik. A tű hátsó vége ezután az (54) csapban lévő furatba szabadon becsúszhatik, mely csapot azután az (56) kilincs megfogja és a szán előremozgása közben az (54) csap a (22) tű részére támaszpontot képez. II. A varrófonal feszesre húzását létesítő berendezés. A gép ezen része egy helytálló (89) támaszon (1., 2. és 3. ábra) forgatható emeltyűből áll, melynek rövidebb (90) karja az (f) tengelyen lévő (91) forgattyúval van összekötve, míg az emeltyű hosszabbik (92) karja a kampóalakú (93) újjat tartja és oly módon van alakítva, hogy az (f) tengely és a (c) asztal fölött lengethető. A (91) forgattyú (94) hajtórúdja nincs közvetlenül a (90) karral összekötve, hanem a (95) esúszódarabbal áll kapcsolatban, mely (96) csapágyakban csúszhatik és a (97) csapot tartja (1. ábra). A (97) csapot a (90) kar villás vége átfogja és az (f) tengely forgatásánál a (90, 92) emeltyű előre és hátra leng, mimellett a (93) kampó körívet ír le. Az arányok oly módon vannak választva, hogy a (93) kampó a szöveten át vezetett tű és az (59) kengyel fölé hajlított szövet között helyezkedik el, ha az (n) szán mellső szélső határhelyzetét foglalja él, mimellett a kampó oly alakú, hogy a varrótűtől a szövethez haladó varrófonal alá kapaszkodhatik. Mihelyt a kampó a fonalat megfogta, a (92) emeltyűkar visszaleng és ezáltal a varrófonalat egy hurokban magával húzza. A hátsó újjpár épen a tűfok előtt kapaszkodik a (22) tűbe és ezáltal a varrófonalat a tűhöz szorítja, miáltal a fonalnak a tűfokon való áthúzása megakadályoztatik ; ennekfolytán a varrófonal a (92) kar kilengésénél a szöveten áthúzatik, míg az öltés meghúzatott. Minthogy a varrófonal minden öltéssel rövidebb és rövidebb lesz, ennekfolytán arról kell gondoskodni, hogy a (93) kampó a szöveten áthúzott varrófonalat az egymásra következő öltéseknél mindig korábbi