58249. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmedence
függélyes (d) támrudak segélyével vannak egymással összekötve. A folyadéknyomás az említett húzó főfeszültségeken kívül okoz ugyan szekundér gyűrűfeszültségeket is. Minthogy azonban a gyűrűfeszültségek, melyek a főfeszültségekre merőlegesek, általában véve ezeknek csökkenését vonják maguk után, a szekundér gyűrűfeszültségek meghagyásával az (a) lemezek tehermentesítését érjük el. Ennek következtében abban az esetben, amelyben a gyűrűfeszültségeknek tartó hatását is számításba vesszük, a lemezeknek a csupán a főfe3zültségekből kiadódó vastagságnál kisebb vastagságot adhatunk. A leírt folyadékmedence alkalmazásánál az eddigi vagyis a hengeres köpennyel biró medencékkel szemben tetemes anyagmegtakarítást érünk el, amikor is megjegyzendő, hogy a (b, c) gyűvűk alkalmazása ugyan nem jár anyagmegtakarítással, csakhogy ily gyűrűket fenék- és peremgyűrűk gyanánt az eddigi medencéknél is alkalmaznak. Ezzel szemben azonban tetemes anyagmegtakarítás van biztosítva azáltal, hogy az eddigelé szokásos hengeres köpeny és annak merevítései ívelt lemezekkel és ezeknek végei közé iktatott támrudakkal vannak helyettesítve, A leírt köpenykiképzésnek előnyei különösen annak a 3. ábrán föltüntetett gyűrűalakú medencéknél való alkalmazásánál domborodnak ki. Az eddigi hengeresköpenynyel biró, gyűrűsmedencéknek oly alakjainál, melyeknél a külső és a belső köpeny vasból van készítve, igen nehéz a nyomás alatt álló belső köpenynek a kihajlás ellenében kellő szilárdságot adni, amikor is a kihajlás elleni merevítések mindenesetre több vasat igényelnek, mint maga a köpeny. Ezen hátrányt teljesen kiküszöbölhetjük az. által, hogy az 1. ábra kapcsán leírt köpenykiképzést nemcsak a külső, hanem a belső köpenynél is alkalmazzuk, mivel a leírt medencefal hordképessége változatlanul megmarad, akár belső, akár külső köpeny gyanánt használjuk azt. Ily foganatosítási alakot láttat a 3. ábra, ahol is a falak akként vannak elrendezve hogy a külső köpeny a kifelé ívelt (a) lemezekből, a belső köpeny pedig a befelé ívelt (e) lemezekből van létesítve; a lemezek végei ismét (e) támrudak segélyével vannak egymással összekötve és fölül, valamint alul a (b, c) illetve (f, c) támgyűrűkhöz erősítve. Az alsó (c) gyűrűt, mely mindkét köpeny számára közös, maga a gyűrűs medence feneke képezi. Ezen fenék a támasznyomások folytán csak csekély igénybevételnek van alávetve, mivel annak csak a külső és a belső köpenyre ható sugárirányú erők különbözetét kell fölvennie. A belső köpenynek fölső (h) térnek (g) lemezborítását is használni vagyis a leírt medencefal e részben sem igényel egyébként nélkülözhető szerkezeti részt. Lehet a szerkezetet természetesen akként is foganatosítani, hogy a medencefal a hatásos radiális erők irányához képest ellenkezően legyen ívelve vagyis főleg nyomó feszültségeknes alávetve. Ezen foganatosítási alaknál, melyet a 4. ábra láttat, természetesen oly szerkezeti anyagot kell alkalmazni, mely a nyomófeszültségek fölvételére alkalmasabb, mint a vaslemez. Ily anyagok első sorban is a csömöszölt és a vasbetétes beton. Megjegyzendő továbbá, hogy a (b) ill. (f) támgyűrűk nagyobb vagyis szélességi méretének nem kell okvetlenül vízszintes síkban feküdnie, hanem lehet az kívánt esetekben függélyes is, amikor is a kellő szélességi méret elérésére részben magát a medencefalat is föl lehet használni. SZABADALMI IGÉNY. Gyűrűkből és ezek között fekvő domború lemezekből álló folyadékmedence, jellemezve a folyadéknyomásból kiadódó támvonal szerint radiális síkokban görbített és a gyűrűk között kifeszített fallemezek által, melyek függélyes és a lemezek oldalnyomását fölfogó támrudak által vannak merevítve. (1 rajzlap melléklettel.) Pótlás részvénytársaság nyomdája Budapesten
