58213. lajstromszámú szabadalom • Készülék bélyegek kiszolgáltatására

(h) továbbítókeréken van elrendezve. A továbbítókereken elrendezett (n) peckek fölött (a) hossztengelye irányában elmozdítható (c) iitközőpecek, ha az emelő (p) fogantyúját a nyíl irányába nyomjuk, elmozog, ha viszont az ellenkező irányban az (r) szögemelő fogantyúját nyomjuk meg, a (c) iitközőpecek az (a) peckekbe akad. Elrendezhető a készülék egy a továbbítókerékkel kényszermozgással kapcsolt tárcsán is. A beosztásvonalra való pontos beállítás úgy az 1. mint a 2. ábrában föltüntetett készüléknél elmellőzhető, amennyiben a helyes kiszolgáltatás még akkor is bekövetkezik, ha csaknem egy fél bélyeghossznyira el is térünk. Jelentékenyen egyszerűbbé válik a készülék, ha a mozgó ütközőt közvetlenül az ujjunkkal helyettesítjük. E célra az 1. ábrán föltüntetett készüléket is használhatjuk, ha a fogakat egy forgatható tárcsán rendezzük el, amelyet az önkapcsoló telefonberendezéseknél használatos berendezésekhez hasonlóan kerületének azon helyén, amely az éppen kiszolgáltatandó bélyegek számával van megjelölve megfogunk s ezután ezen bélyegszámnak megfelelőleg többé-kevésbbé elforgatunk, amíg csak ujjunk egy rögzített ütközőhöz nem ér. A tárcsa azután önmagától, például rúgóhatás alatt, mindenkor ismét visszatér egy másik ütköző által megszabott nyugalmi helyzetébe. A 3. ábra egy ugyancsak ujjal működtetett még egyszerűbb kiviteli alakot tüntet föl. A bélyegvezetéknek (A—B)-nél a 4. ábrákoü föltüntetett keresztmetszet adva, egyik ujjunkat csupán csak a kívánt osztályzatvonalra, amint azt például a (c) kör jelzi, kell rászorítanunk s azután ujjunkkal, a bélyegszalagra folytonosan nyomást gyakorolva, az (e) ütközőig kell haladnunk, hogy (a jelzett példa szerint) négy bélyegnyi hosszat letekercseljünk. Hogy ujjunknak a bélyegszalagra való szorítása biztosabban es egyszerűbben legyen kivihető, a bélyegvezeték (A—B)-nél az 5. ábrában föltüntetett keresztmetszettel bírhat, amikor is a bélyegszalag két ujj közé fogható és így tolható az ütközőig. A 6. ábra a vezeték végének keresztmetszetét tünteti föl s az itt kiképezett élen történik a bélyegszalag levágása. Miután mindezen készüléknél — függetlenül a kiszolgáltatandó bélyegek számától — a mozgó ütközőt mindig ugyanazon szélső ^állásba hozzuk, lehetséges ezen szélső álláshoz képest állandó térbeli viszonyban oly berendezéseket közbeiktatni, amelyek a bélyegek tova csúsztatását a továbbítás alatt bizonyos meghatározott helyig akadálytalanul lehetővé teszik, viszont azonban, amint egy meghatározott bélyeg ezen helyre jut, azt megfogják és így a szalag leszakítását megkönnyítik. Ezen elrendezést példaképen a 7. és 8. ábrák mutatják be. A bélyeget a tengely körül forgatható és az (m) rúgó hatása alatt álló (k) lemez erősen a fölső vezetékhez szorítja. A lemez csak akkor hajlik el a bélyegtől, ha a vele kapcsolatos (1) nyelet a nyíl irányában lenyomjuk. Hogy a bélyegszalagot ujjainkkal megfoghassuk, a vezeték alatt annak hosszában haladó (1) nyelet félre kell szorítani. A továbbítás tartama alatt ujjunk végig csúszik ezen nyélen, azt folyton oldalra nyomva, amint azonban ujjunk lesiklik róla, a nyíl visszamozog és a bélyegek megszorulnak. Hasonló kiviteli alakot mutat be a 9—11. ábra, ahol egyúttal a teljesen pontos beállítás is lehetővé válik. Itt megszorítószerkezet helyett a (z) tűket alkalmazzuk, amelyek a bélyegek közötti lyuksorba hatolnak és a bélyegszalagot bizonyos helyzetében rögzítik. A tűket az (x) tengely körül torgó (y) emelő fölemelése által a (w) pecek közvetítésével a lyuksorból kiemeljük s azok csak az emelő leeresztése után hatolnak ismét a lyuksorba. Az (y) emelő egyidejűleg, mint alsó — réselt — csúsztatóvezeték szerepel s így amint a bélyegszalagot ujjaink közé fogjuk, minden további nélkül fölemelt helyzetébe jut. A bélyegek továbbítás alatt az (y) emelő ezen fölemelt helyzetében marad és csak akkor ereszkedik újból vissza, amikor ujjunk tűiment rajta (azaz amikor azon bélyegek ju-