58124. lajstromszámú szabadalom • Berendezés időszakosan fölvillanó gázlángok előállítására

— 2 -föltüntetett kivitel alakja egy (h3) kamrá­ból áll, amelynek (h4) üregebe, ennek két végén, a (h5 és h6) furatok torkolnak, amelyeknek révén a (h4) üreg a (k) láng­zóhoz és a gázvezetékekhez csatlakozó (h2) ós (i) tömlőkkel közlekedik, míg egy har­madik (b2) furat a (bl) tömlő útján a ha­rang és a kamra ürege között létesít ösz­szeköttetést. A (h4) üregben egy mozgékony test, pl. egy (h7) golyó van elrendezve, amely a (h3) kamrának a (hl) tengely körül az egyik vagy másik szélső helyzetbe való billentése szerint a lángzóhoz ;vagy a gázcsőhöz vezető (h5) vagy (h6) furatot zárja. Ha a (h7) golyó a (h5) furatot teljesen elzárja, akkor a (k) lángzó kialszik. Ha azonban azt akarjuk, hogy a lángzóban egy kicsiny láng mindig égve maradjon, akkor a (h3) kamra falában egy (h8) csavar­szöget ágyazhatunk, amelynek kellő beál­lításával megakadályozhatjuk, hogy a (h7) golyó a (hő) furatot teljesen elfödje. Ezen berendezés helyett azonban, mint az 1. ábra mutatja, egy külön (kl) gyújtó­lángzó is alkalmazható, amely a (k2) veze­ték útján közvetlenül a gázvezetékkel van összekötve és a (k3) csap segélyével sza­bályozható. A (h) szerkezet működésének szabályo­zására és részeinek kiegyensúlyozására egy beállítható (h9) ellensúly van elrendezve a (h3) kamrához erősített (hlO) karon mimel­lett ugyanezen célból a harang födelére is kicserélhető (al) súlyok helyezhetők. Az (i, h2, bl) tömlők hajlékonyak lévén, a (h) szerkezet mozgékonyságát nem befolyá­solják hátrányosan. A leírt szabályozó szerkezet működési módja a következő: Ha a szerkezet az 1. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el, akkor a vezetékből az (i) tömlőbe áramló gáz a (h3) kamra (h4) üregén (b2) furatán és (bl) tömlőn keresztül az (a) harang alá jut és ezt föl emeli, minek következtében a harang az (e, f) rudazat segélyével a (h3) kamrát a Oil) tengely körül úgy billenti el, hogy a (h7) golyó a (h4) üregen végigfutva a (h6) furatot elzárja és ezáltal a gáznak a veze­tékből való további beáramlását megszün­teti. Most tehát a harang belső tere a (bl) tömlő, (h5) furat és (h2) tömlő útján a (k) lángzóval közlekedik és a saját súlyának hatása alatt lesülyedő harang a gázt ezen lángzóba szorítja úgy, hogy ebben a láng fog kigyuladni. A lesülyedő harang, midőn útjának vé­géhez közeledik a (h) szerkezetet az 1. ábrán látható eredeti helyzetébe billenti vissza, amikor is (h7) golyó a (k) lángzót az (a) harang belső terétől elzárja. A gáz a vezetékből most újból az (a) harang alá áramlik és ez utóbbi a leírt módon ismét fölemelkedik úgy, hogy a fönti műveletek mindaddig ismétlődnek, míg csak a gáz­vezeték el nem záratik. Könnyen belátható, hogy a (b7) golyó helyett higanyt vagy más folyadékot is lehet alkalmazni a (h5, h6) furatok válta­kozó elzárására, azonban ekkor a furatokat úgy kell elrendezni, hogy a higany az (i és h2) tömlőkbe ne folyhasson. A 2., 2a. és 2b. ábrákon föltüntetett ki­viteli alaknál a gáznak a harang alá és a lángzóhoz való bocsátására ugyancsak, a leírt (h) billentő szerkezet szolgál, amely­nek (h4) üregében a beállítható (li8) csa­varhoz ütköző és a (hö, h6) furatokat vál­takozva elzáró (h7) golyó gördül. A (hl) forgás tengely (2b. ábra) egy szilárd hely­zetű (14) tartóba van erősítve, amelyhez a (h3) kamra (1) külső lapja a kamra minden helyzetében pontossan hozzáilleszkedik. A (h4) kamraüregbe torkoló három (h5, h6, b2) furat a kamrafalban kiképezett (11, 12. 13) csatornákban találja folytatását, amelyek egészen a külső (1) lapig terjednek és itt az (14) tartónak körívalakú (15, 16, 17) csa­tornáiba torkolnak, amelynek közös közép­pontja a (hl) tengely középvonalában fek­szik. A (h2, i, bl) gázvezetékek az (14; tartóba vannak erősítve a megfelelő (15, 16 17) csatornák fölé, amelyeknek hossza úgj van megszabva, hogy a gázvetékek a (h3 kamra mindkét szélső helyzetéb en összekötte tésben maradjanak az (11,12,13) csatornákkal

Next

/
Thumbnails
Contents