58067. lajstromszámú szabadalom • Lámpa folyékony szénhydrogének számára

kiviteli alakja gyanánt egy függő izzó fényű lámpát tüntet föl, mimellett az 1. ábra a lámpa nézete, a 2. ábra a lámpa egy részének függélyes metszete, a 3. ábra a lámpa egy részének vízszintes metszete, részben fölülnézete, mimellett a 2. és 3. ábra nagyobb léptékben van rajzolva, mint az 1. ábra. A 4., 5., 6., 7. és 8. ábra a lámpa egyes részeit metszetben és nézetben tünteti föl, részben ugyanazon, részben pedig nagyobb léptékben, mint az 1. és 2. ábra. Az 1. ábrán (1) jelöli a folyékony szénhydrogén tartányát, (2) a lámpakürtőt, melybe az elgázosító van beépítve, (3) a lámpaernyőt és (4) az (5) izzótestet körülvevő üvegkörtét. Az izzótest a lámpa közepében van fölfüggesztve. Ennek lehetővétótelére a (6) lángzó- vagy keverőcső sugárirányban van elrendezve és továbbá a lámpatesten oldhatóan megerősített (8) elgázosítócső szintén a lámpa közepén át van vezetve úgy, hogy az elgázosítócső hasonlóan a keverőcsőhöz a lángterjedelem közvetlen közelében fekszik és a meleg égési gázok az elgázosítót körülsúrolhatják és föltétlenül biztos és intenzív elgázosítást idézhetnek elő. A (8) elgázosítócső fölfelé ferde helyzetet foglal el, míg a (6) keverőcső, melynek fölső nyitott vége az elgázosítón lévő tüzelőanyag-, kibocsátófúvóka illetve az elgázosító fölső végével szemben fekszik, e helyről ívben ferdén lefelé az elgázosító felé és azután ismét ívben a (7) lángzó felé halad, melylyel a (9) közdarab által van összekötve (2. ábra). Az elgázosítás növelésére a (2) kürtőbe a (10) fölfogóernyő van beépítve, melynek fölső része a boltozati (11) süveggel van ellátva; az utóbbi a (8) elgázosítócsövet körülveszi és két szembenfekvő, az elgázosítócső irányában terjedő, ferdén lefelé haladó (12) szárnnyal illetve fallal, valamint középen az égési gázok részére a (13) el vezetőcsővel van ellátva (2., 3. és 5. ábra). A (10) ernyő arra szolgál, hogy a fölmelegedő meleg gázokat fölfogja, melyek azután a (12) falak és a (11) süveg által a (8) elgázosítócső felé tereltetnek és ezután a (13) csőhöz vezettetnek, melyen át eltávozhatnak. A (10) ernyő a (6) keverőcső alsó részét is körülveszi, míg a keverőcső fölső része az ernyőn kívül fekszik. Az ernyő a süveggel és az elvezetőcsővel együtt egy darab bádogból sajtolható illetve nyomható vagy öntés útján állítható elő. A tüzelőanyag az (1) tartányból a (14) vezetéken át kerül az elgázosítóba. A (14) vezeték egy az elgázosítócsőbe csavart (16) toldat (15) üregébe torkollik, mely toldat belső vége betéttel van ellátva. Ezt a betétet egy vékonyfalú, csőalakú, légüres és tömítve elzárt, kiszorító gyanánt szolgáló (17) üreges test képezi, mely utóbbi és a (8) elgázosítócső között az egész hosszúságban csak egy szűk, a (16) toldatban lévő (15) üreggel (18) lyukakon át közlekedő (19) gyűrűtér van szabadonhagyva (2. ábra), mimellett az üreges test palástja pl. bordákkal lehet ellátva, melyek között pl. csavarvonalalakú csatornák képeztetnek. Ez a kiszorító egy hőtározót képez, mely egyrészt a meleget az elgázosítónak az izzótest fölött hevített részétől a tüzelőanyag bevezetési helyére viszi át, hogy az elgázosítás gyorsíttassék és másrészt arra szolgál, hogy a külső fölületén az elgázosító (20) fúvókája felé áramló tüzelőanyaggőzöket túlhevítse. A kiszorítónak aránylag nagy fölülete következtében egyrészt a most leírt melegátvitel elősegíttetik és mási'észt a szilárd elgázosítási maradékok lerakódására nagy fölület képeztetik. Ezenkívül a kiszorító és az elgázosítócső között lévő szűk átbocsátás következtében a tüzelőanyagnak az elgázosítóba való bevezetése célszerű ' minimálisra csökkentetik és megakadályoztatik, hogy a tüzelőanyag a lámpa ide- és odalengésénél egészen a fúvókáig kerülhessen és az utóbbit eltömhesse vagy hogy a (6) keverőcsőbe folyhasson és itt kormosító láng gyanánt eléghessen. A (17) betét a (16) toldat lecsavarása után kényelmesen megtisztítható. A (20) fúvóka az elgázosítócső fölső vé-