58057. lajstromszámú szabadalom • Stereokinematográf

- 2 — ban volna és a tükrök el volnának távolítva, mert a (bl) pont az (e) tükörhöz mint szimmetria tengelyhez viszonyítva a (bO) ponttal és a (bO) pont a (d) tükörhöz mint szimmetria tengelyhez viszcuiyítva az objektív (b) középpontjával szimmetrikus. Mikor az (e) tükör az (el) állásba jut, a fénysugár útja (fl, gl, hl, b) és a tárgy a tükörből akként látszik, mintha az objektiv a (b2) pontban volna és a tükrök el volnának távolítva. Mikor az (e) tükör az (e2) állásba jut, az (f) tárgy úgy látszik, mintha az objektiv a (b3) pontban volna. A (c) filmen az egymást követő képek tehát különböző nézőpontokból vannak fölvéve, a nézőpontot abban az értelemben véve, mint a perspektívában, vagy pedig mint a közönséges fotográfiában az objektiv középpontját. Megjegyzendő még az is, hogy ezek a képek (1. az 5. ábrát) egymáshoz viszonyítva harántirányban bizonyos kis mértékben el vannak tolva, de minthogy a készülék a fölvételnél és vetítésénél azonos módon működik, a vetített képek a vetítés síkján mindig azonos helyzetében fognak létesülni és csak a nézőpont fog fölváltva jobb és balfelé eltolódni, de épen ez létesíti a kívánt stereoskopos hatást, bár a néző a képet közvetlenül nézi. Megjegyzendő még az is, hogy ez a berendezés a virtuális (bl, b2, b3) nézőpontokat az objektiv tengelyéhez viszonyítva oldalirányban is eltolja ugyan, .de ez zavarokra okot nem ad, mert ez a távolság az (f) objektívnek a tárgytól vagy a vetítés fölületétől való távolságához viszonyítva igen csekély. A 2. és 3. ábrán látható, hogy a mozgó (e) tükröt az (i) vezetékben vezetjük és a (jl) tengely körül lengethető (j) emelő segélyével mozgatjuk, melyet a film továbbítására szolgáló maltai keresztalakú (kl) kerékkel egybevágóan forgó és (k) vezetőhoroanyal ellátott korong működtet. A vezetőhoronynak részei és a maltai kereszt fogai egymáshoz viszonyítva akként vannak elrendezve, hogy a tükör nyugalomban legyen, mikor a film nyugalomban van és mozogjon, mikor a film mozog. Azáltal, hogy a (j) tengelyt (a rajzon nem ábrázolt) vezetékekben beállítjuk, a tükör kitérésének nagyságát szabályozhatjuk. Eme foganatosítási alaknál az (e) tükörnek a két szélső jobb, illetve bal állásán kívül középső nyugalmi állása is lehet, de ez nem szükséges. A találmány lényegének érintése nélkül a (d, e) tükröket totálreflexiós (d3, e3) prizmákkal is helyettesíthetjük (6. ábra), melyek közül az egyis fix, a másik mozgatható. A 7. és 8. ábrán oly foganatosítási alak látható, melynél az objektiv és tárgy, illetve vetítőfölület között sem tükör, sem prizma nincs bekapcsolva, itt maga az objektiv végez oldalirányban ide-oda mozgást úgy, hogy a perspektíva középpontja fölváltva a (b4) és (b5) pontba kerül. Ebből a célból az objektiv vízszintes (il) vezetékek között mozog egy emelő hatása alatt, mint azt előbb a tükörre vonatkozólag leírtuk. Ennél az elrendezésnél a film csakis függélyes irányban mozog úgy, hogy a képek a filmen fölváltva jobb és balfelé eltolva létesülnek, de lehet az elrendezés olyan is, hogy a film az objektívvel együtt harántirányban mozog úgy, hogy a képek a filmen pontosan egymás fölött", létesülnek és igen keskeny film elégséges. Ugyanezt az eredményt érjük el akkor is, mikor az egész kinematograftokot az objektívvel és filmmel együtt fölváltva jobb és balfelé mozgatjuk (9. ábra). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Stereo-kinematograf, azáltal jellemezve, hogy a fölvételnél a tárgytól a filmhez, a vetítés a filmtől a vetitőfölülethez menő fénysugarak a film szaggatott előre mozgásának megfelelően balra vagy jobbra elterelődnek úgy, hogy az egymást követő képek nézőpontjai fölváltva két különböző állást foglalnak el, mely elterelődést a film és tárgy, illetve vetítőfölület között bekapcsolt refraktáló vagy reflektáló elemek váltakozó eltolódása idézi elő. 2. Az 1. alatt védett stereokinematograf foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a reflektáló, illetve refraktáló elemek mozgása olyan, hogy az egymást