58057. lajstromszámú szabadalom • Stereokinematográf

- 2 — ban volna és a tükrök el volnának távo­lítva, mert a (bl) pont az (e) tükörhöz mint szimmetria tengelyhez viszonyítva a (bO) ponttal és a (bO) pont a (d) tükörhöz mint szimmetria tengelyhez viszcuiyítva az objek­tív (b) középpontjával szimmetrikus. Mikor az (e) tükör az (el) állásba jut, a fénysugár útja (fl, gl, hl, b) és a tárgy a tükörből akként látszik, mintha az objektiv a (b2) pontban volna és a tükrök el volná­nak távolítva. Mikor az (e) tükör az (e2) állásba jut, az (f) tárgy úgy látszik, mintha az objektiv a (b3) pontban volna. A (c) filmen az egymást követő képek tehát különböző nézőpontokból vannak föl­véve, a nézőpontot abban az értelemben véve, mint a perspektívában, vagy pedig mint a közönséges fotográfiában az objek­tiv középpontját. Megjegyzendő még az is, hogy ezek a képek (1. az 5. ábrát) egymás­hoz viszonyítva harántirányban bizonyos kis mértékben el vannak tolva, de minthogy a készülék a fölvételnél és vetítésénél azonos módon működik, a vetített képek a vetítés síkján mindig azonos helyzetében fognak létesülni és csak a nézőpont fog fölváltva jobb és balfelé eltolódni, de épen ez léte­síti a kívánt stereoskopos hatást, bár a néző a képet közvetlenül nézi. Megjegyzendő még az is, hogy ez a berendezés a vir­tuális (bl, b2, b3) nézőpontokat az objektiv tengelyéhez viszonyítva oldalirányban is el­tolja ugyan, .de ez zavarokra okot nem ad, mert ez a távolság az (f) objektívnek a tárgytól vagy a vetítés fölületétől való távol­ságához viszonyítva igen csekély. A 2. és 3. ábrán látható, hogy a mozgó (e) tükröt az (i) vezetékben vezetjük és a (jl) tengely körül lengethető (j) emelő segé­lyével mozgatjuk, melyet a film továbbítá­sára szolgáló maltai keresztalakú (kl) ke­rékkel egybevágóan forgó és (k) vezető­horoanyal ellátott korong működtet. A ve­zetőhoronynak részei és a maltai ke­reszt fogai egymáshoz viszonyítva akként vannak elrendezve, hogy a tükör nyuga­lomban legyen, mikor a film nyugalomban van és mozogjon, mikor a film mozog. Az­által, hogy a (j) tengelyt (a rajzon nem ábrázolt) vezetékekben beállítjuk, a tükör kitérésének nagyságát szabályozhatjuk. Eme foganatosítási alaknál az (e) tükör­nek a két szélső jobb, illetve bal állásán kívül középső nyugalmi állása is lehet, de ez nem szükséges. A találmány lényegének érintése nélkül a (d, e) tükröket totálreflexiós (d3, e3) priz­mákkal is helyettesíthetjük (6. ábra), melyek közül az egyis fix, a másik mozgatható. A 7. és 8. ábrán oly foganatosítási alak látható, melynél az objektiv és tárgy, illetve vetítőfölület között sem tükör, sem prizma nincs bekapcsolva, itt maga az objektiv végez oldalirányban ide-oda mozgást úgy, hogy a perspektíva középpontja fölváltva a (b4) és (b5) pontba kerül. Ebből a célból az objektiv vízszintes (il) vezetékek között mozog egy emelő hatása alatt, mint azt előbb a tükörre vonatkozólag leírtuk. Ennél az elrendezésnél a film csakis függélyes irányban mozog úgy, hogy a képek a filmen fölváltva jobb és balfelé eltolva létesülnek, de lehet az elrendezés olyan is, hogy a film az objektívvel együtt harántirányban mozog úgy, hogy a képek a filmen ponto­san egymás fölött", létesülnek és igen kes­keny film elégséges. Ugyanezt az eredményt érjük el akkor is, mikor az egész kinema­tograftokot az objektívvel és filmmel együtt fölváltva jobb és balfelé mozgatjuk (9. ábra). SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Stereo-kinematograf, azáltal jellemezve, hogy a fölvételnél a tárgytól a filmhez, a vetítés a filmtől a vetitőfölülethez menő fénysugarak a film szaggatott előre moz­gásának megfelelően balra vagy jobbra elterelődnek úgy, hogy az egymást kö­vető képek nézőpontjai fölváltva két különböző állást foglalnak el, mely el­terelődést a film és tárgy, illetve vetítő­fölület között bekapcsolt refraktáló vagy reflektáló elemek váltakozó eltoló­dása idézi elő. 2. Az 1. alatt védett stereokinematograf foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a reflektáló, illetve refraktáló elemek mozgása olyan, hogy az egymást

Next

/
Thumbnails
Contents