58011. lajstromszámú szabadalom • Cseppfolyós tüzelőanyaggal táplált invertégős gőzizzólámpa
3 vábbi (38) esővel áll összeköttetésben, melyben az előnyösen parafából való (39) dugattyú föl- és alá mozgatható. Ezen dugattyú rúdja előnyösen (40) csőből áll, mely alul nyitott. A (40) csőnek közepe táján (41) furat van, míg a cső fölső része beosztásokkal van ellátva. Ha már most a dugattyúrudat alkotó (40) csövet kiálló végére gyakorolt nyomással annyira toljuk le, hogy a (40) csőben létesített (41) furat a (33) tartányban lévő csöppfolyóstüzelőanyag szine alá kerül, akkor ezen (41) furaton, valamint az alul nyitott (40) csövön keresztül a csöppfolyós tüzelőanyag a (39) dugattyú alatti térbe jut és innen (37) csővezetéken keresztül a (32) szelep fölötti térbe, azaz a (35) csőbe ömlik, ahonnan a szelep nyitása után a lefolyató (34) csőbe ömölhet. A (40) cső fölső részén alkalmazott beosztások előnyösen úgy állapíthatók .meg, hogy a (40) csőnek egy beosztással való^letolása után annyi tüzelőanyag folyhat le a (33) tartányból, amennyi a lámpa egy órai égése alatt fölhasználtatik. A (40) cső ily beállításának lehetővé tétele céljából a (33) tartányban (42) úszó van elrendezve, melynek a tartányból kinyúló'rúdja (43) mutatóval van ellátva úgy, hogy ezen mutató segélyével a tüzelőanyag mennyisége állandóan ellenőrizhető és segélyével a (40) cső beállítható. A petróleum vagy egyéb tüzelőanyag hozzávezetésére szolgáló (34) cső alsó vége a ferdén elrendezett (44) gázosító csőhöz csatlakozik, melynek a lámpa középvonala felé haladó része tompaszögben meg van hajlítva és ezen meghajlított részhez az (5) csőben elhelyezett «U»-alakú (45) csővezeték csatlakozik, míg utóbbinak lefelé haladó szárán az azbesztszűrőt magában foglaló (24) csőtok nyer megerősítést. A lámpa (20) huzamcsövét ismert módon a gyűrűalakú (46) előmelegítő csésze veszi körül, mely az előmelegítéshez szükséges szesz fölvételére szolgál. Ezen előmelegítőcsésze fenekéhez (47) csövecske csatlakozik, mely a függőleges elhelyezésű és nagyobb átmérőjű (48) csőbe torkol. Utóbbiból az előmelegítő (46) csésze fölött vezetett vékony I (49) csövecske ágazik ki, melynek szabad vége lefelé van görbítve és apró furatokkal van ellátva. Ha a (46) csészébe a lámpa előmelegítéséhez szükséges szeszt beöntjük és ezt meggyújtjuk, akkor a keletkező láng a (49) csövecskét fölhevíti úgy, hogy a (48) csőben lévő szesz elgőzöaíttetik és ezen gőzök az említett furatokon keresztül kilépve a láng által meggyújtatnak úgy, hogy a (18) izzóharisnyára lángnyelv löveltetik, mely alkalmas arra, hogy a (44) gázosítóban fejlesztett és a (23) fúvókán keresztül az izzóharisnyába nyomott petroleumgőzöket vagy más tüzelőanyag gőzeit lángra lobbantsa. A föntiekben ismertetett gőzizzólámpa üzembehelyezési és működési módja már most a következő : A lámpa üzembehelyezése céljából az előmelegítő (46) csészébe bizonyos mennyiségű szeszt öntünk és ezt gyújtó segélyével meggyújtjuk. A keletkezett lángok ekkor a ferde elrendezésű (44) gázosítót érik és azt kellő hőmérsékletre hevítik föl. Ugyanekkor a (49) csövecskéből kiáramló szeszgőzök meggyulladnak és a (18) izzóharisnyára egy kis lángnyelvet lövellnek. A szesz égése közben keletkező forró égéstermékek a (8) süveg alól a függőleges (7) és (5) csövön keresztül fölfelé áramolva távoznak a lámpából. Ezen áramlás közben az (5) csövet fölmelegítik úgy, hogy az kiterjed, minthogy pedig az (5) cső alsó vége (6) tartóhoz van erősítve és csupán fölső vége szabad, a kiterjeszkedés fölfelé történik. Az (5) csőnek imént említett kiterjeszkedése a (26) emelőkarnak fölfelé való elforgatását vonja maga után; az (5) cső fölső vége közelében létesített diametrális (27) hasítékok közül a baloldali hasíték alsó éle az emelőkarba ütközik és azt fölfelé mozgatja. Az emelőkar elforgatása közben a lámpaköpenyből kiálló szabad végével (29) állítócsavarhoz közeledik és kellő elforgatás után ezen állítócsavarra oly nyomást fejt ki, hogy az állítócsavar (28) szögemeltyű segélyével (31) szeleporsót (36) spirálrúgó hatása ellenében fölfelé mozgatja, mikor is (32) szelep fészkéről fölemeltetik.
