57982. lajstromszámú szabadalom • Önműködően meggyúladó gyertyalakú ívlámpa

_ 4 -tegeken kondenzálódnak, melyek ilymódon vezetőhártyával vonatnak be. Ilymódon a hidak megvastagodását elkerüljük. Aszerint, amint a közbenső réteg előállítására nehezebben vagy könnyebben olvasztható anyagokat használunk, az elektródák belében nehezebben vagy könnyebben illó fémeket rendezünk el finom elosztásban, így pl. vasat, ha a közbenső réteget gypszből vagy magneziából vagy magneziakovasavkeverékből készítjük. Magától értetődik, hogy ez a segédeszköz az 1. és 2. alatt leírttakkal kapcsolatban alkalmazható, amennyiben pl. oly közbenső rétegeket alkalmazunk, melyek túlságosan kevés hidat képező anyagot tartalmaznak, hogy külön egy híd képeztessék és a hídképződés a fölületen az elektródák magjának alkalmas kiképzése által létesíttessék és így tovább. Az összes föntleirt példák azon közös jellemző és új sajátsággal bírnak, hogy vékony vezetőrétegek képezésére vezetnek, melyek csak 200 C° fölött vezetővé váló anyagokból való összetételük következtében, valamint különleges elrendezésük, kívülről való hűtésük a fényív távoltartása stb. következtében vékonyak maradnak, tehát nem vesznek föl túlságos vezetőképességet, az elektródák közötti hézagot áthidalják, a fényívet meggyújtják ugyan, azonban vezetőképességük nem növeltetik annyira, hogy a bevezetésben vázolt hátrányok föllépésére vezethetnének. Magától értetődik, hogy a föntleírt gyertyákból sorozatos kapcsolásban többet is egyesíthetünk egy foglalatba, mely azután az izzólámpákhoz hasonlóan bárhol elrendezhető és époly egyszerűen ki is cserélhető; azonban oly gyertyákat is előállíthatunk, melyek magasabb (80—100 volt) feszültséggel és jó fénykihasználással égnek, miértis egyenként is alkalmazhatók. Világos továbbá, hogy a gyertyák elzárt köpenyekben, tehát tartósan égő lámpák gyanánt is használhatók, valamint az ívlámpáknak összes ismert módozatai is alkalmazhatók. A gyertyák egy további előnye abban áll, hogy azok minden helyzetben használhatók, továbbá, hogy kisebb egységeket állíthatunk elő, (minthogy igen vékony elektródák ishasználhatók, melyeknek nem kell oly szabályos alakkal bírniok, mint amelyre ívlámpáknál szükség van, miért is azok könnyen előállíthatók), végül, hogy a gyertyák nagyobb fénykibocsátással bírnak.. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködően meggyulladó gyertyaalakú ívlámpa, melynél az elektródák között egy vezető közbenső réteg alkalmaztatik, jellemezve azáltal, hogy a közbenső réteg csak 200 C° fölé való hevítésnél kezd vezetővé válni és ennekfolytán áramátbocsátóképessége oly csekély, hogy a fényív hevítő hatása dacára sem vesz nagy mértékben részt az áramvezetésben. 2. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fényívnek a meggyújtás után a hídtól való' távoltartására mágneses- vagy légfúvó vagy hasonló van elrendezve úgy, hogy a fényív a hidat képező rétegtől távoltartatik. 3. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kivitelialakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező réteg könnyebben olvadó maszszából áll, oly célból, hogy a fényívtől kissé távol tartassék. 4. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező anyag oly finom elosztásban vagy kolloidális alakban van a közbenső réteghez keverve, hogy csak igen vékony rossz vezető hidak képződnek. 5. Az 1. igénypont szerinti'ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező anyag a közbenső réteg hosszmetszetének csak egy részét foglalja el,, míg a másik részt közömbös massza, foglalja el, mely hűtőhatást fejt ki. 6. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidat képező réteg az elektródák között lévő* hézagnak csak azon részét tölti ki, mely az árambevezetőhelyekhez legközelebb, fekszik. 7. Az 1. igénypont szerinti ívlámpa kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy