57975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csöveknek fémtömbből hidraulikus úton való sajtolására

— 2 — 5. és 6. ábra két nézetben tünteti föl a tömböt, melyet a berendezés segítségével kilyukasztunk és ezután csővé sajtolunk ; a 7. ábra a tömböt a bevezető berendezésben mutatja; a 8—11. ábrák a tömb és a sajtoiókorong bevezetésére való berendezést mutatják részben különböző nézetekben, részben metszetekben és két különböző munkahelyzetben ; a 12. ábra a sajtoiókorong nézete; a 13. ábra a fémtömb fölületén lévő sziporka eltávolítására való berendezést mutatja; a 14—16. ábrákon a tövis hűtésére való berendezés különböző foganatosítási alakjai láthatók; a 14. ábra ezenkívül a tövisre alkalmazandó kenő és hővédő anyagot is mutatja; a 17—19. ábrák a tövist mutatják ráhelyezett süveggel és dudorodással ellátva három különböző foganatosítási alakban, részben metszetben, részbeD nézetben; a .20. ábra a cső belső és külső hűtését mutatja; a 21. ábra pedig a tövisnek azon berendezését tünteti föl, mely a csőnek a sajtolás visszamaradó termékeitől való elvágására való. Az 1—4. ábrákon föltüntetett sajtó berendezése és működési módja Az 1. ábrán (22) jelzi a sajtolóhengert, melyhez a (23) töltőhenger és a (24) visszahúzó henger csatlakozik; ezen két utóbbi hengerbe, melyek egymásban központosán rendezhetők el, a (25), illetve a (26) plunger•dugattyú nyúlik be; a (25) dugattyú a (24) henger belseje felé nyilt, a (26) dugattyú pedig zárt és egyúttal a helytálló, átfúrt <27) plunger hengerét képezi. A (25, 26) plungerdugattyúk a (28) harántgerendával vannak összekötve, mellyel a (30) rudak útján a két (29) segéd- és lyukasztódugattyú áll kapcsolatban. A (29) dugattyúk a. (31) segédhengerekben működnek. A (29) dugattyúk hengereikből kinyúló végeiken a (32) rudak útján a (33) keresztfejjel vannak összekötve, melyre a (22) hengerben működő (34) sajtolódugattyú van erősítve. (35) jelzi a (33) keresztfejjel összekötött kölyüt, (36)' pedig a kölyüben eltolható tövist, mely egyrészt a (37) harántgerenda útján a (38) lökethatároló rudakkal, másrészt a (30) dugattyúval áll összeköttetésben. A (34) sajtolódugattyúnak a (22) hengerből kinyúló részének természetesen vájtnak vagy hasítottnak kell lennie, hogy benne a (37) harántgerenda mozoghasson. A (39) dugattyú vagy az üreses (34) sajtolódogattyúban elrendezett külön hengerben működhet vagy a sajtolódugattyú (40) ürege egyúttal a (39) dugattyú hengerét is képezheti, amint ez az 1. ábrán látható. A (38) lökethatároló rudak beállítható (41) ütközőkkel vannak ellátva, melyek az esetleg a (22) sajtoló hengerrel összekötött szilárd (42) ütközőkre támaszkodhatnak. (43) jelzi a tömböt, (44) a tartályt, (45) ennek tartóját, (46) a raatricatartót, (47) egy előnyösen villás tolattyút, mely még a 8., 9., 16. és 20. ábrán is látható és a matricatartó rögzítésére való. A tartály tartójában továbbá (48) nyomókamrák vannak alkalmazva, melyekben a tartályra támaszkodó (49) plungerdugattyúk működnek. Ezen dugattyúk esetleg a szakadozott vonalakkal jelzett (50 és 52) rudak és az (51) harántgerenda útján a (33) keresztfejjel köthetők össze, ha a tartály hidraulikus hajtását nem vesszük igénybe. A tartály (45) tartójában, amint a rajzon látható, (53) kilincsek is alkalmazhatók, melyek a (44) tartályba kapaszkodnak és az (54) csapok körül lengő (55) emelők útján egymással, az (56, 57) rudazat útján pedig a fővezérművel állanak kapcsolatban. A (22) sajtolóhengert a (23) töltőhengerrel a vezérelhető (58) nyílás köti össze. (59) jelzi a sajtolóheDgerhez tartozó, a 3. és 4. ábrán nagyobb léptékben föltüntetett vezérművet, (60) a segédhengerek vezérművét, (61) a központi vezérmúvet, (62) a (48) nyomókamrákhoz való vezérművet és (63) a nyomóvízakkumulátort, (64 és 65) pedig teleszkópszerűen egymásba tolható két csövet, melyek közül a (64) cső