57974. lajstromszámú szabadalom • Kombinált lövedék lőfegyverekhez

— 2 — -eltolhatók, vagyis azoknak tengelyei a fegyvercső hossztengelyéből kissé kitéríthetők. A 3. ábrában látható foganatosítási példánál a szög mellső (6) végére gyakorolt ujjnyomással a golyó (3) részének furatába kisebb vagy nagyobb mértékben szorítható be. A mellső (6) csúcsot, mely ezen foganatosítási alaknál a szöggel egy darabban van készítve, a 2. ábrában látható módon a szögre fölilleszthető oly módon, hogy arra gyakorolt nyomással a golyórészek összetolhatok, mimellett a (3) golyófenék vége zártan lehet kiképezve; végül a (8) szöget, amint azt az 1. ábra mutatja, a (15) csavarmenetekkel és a (14) csavaranyával láthatjuk el és a golyórészek összetolását összecsavarással foganatosíthatjuk. Hogy a golyórészek tárolásánál vagy szállítás közben csekély nyomás alatt összetartott állapotban legyenek, a szög (6) feje alatt a (7) rúgót rendezhetjük el és pedig tetszés szerint akár a 2. ábrában látható módon kívül, szabad állapotban, akár a 3. ábrában látható módon a 9. fészekben. A találmány szerint szerkesztett golyók csak huzagos csövű fegyverek céljaira szolnálnak, amikor is azonban mellékes az, vájjon azok bal- vagy jobbirányú menetekkel bírnak-e, ellenben fontos az, hogy egyrészt az egyes golyók a cső furatába beférjenek anélkül, hogy annak huzagaiba "beszorulnának és hogy másrészt a (2) dugasz eléggé nagy legyen arra, hogy a cső meneteit a gázok ellenében elzárja és azonkívül elő kell segítenie azt, hogy a golyó •forgó mozgást végezzen. Á (10, 10', 10") stb. lapok igen lágy, könnyen összenyomható anyagból, ezen példában laza pamutból van készílve. A golyó akár a célpontot egy darabban elérő, akár a lövedékpálya bizonyos meghatározott pontján részeire oszló lövedék gyanánt használható, mely tulajdonságokat a szög állásának szabályozása útján egészen tetszésünk szerint érhetjük el. Ha pl. a szöget nem szorítjuk be a golyóba, amikor is az egyes golyórészek egymáshoz képest a lehető legnagyobb mozgási térrel bírnak, akkor azok, minthogy nagyon mozgékonyak és a cső furatába beillenek, a robbanás alkalmával a csőben akként tolódnak el, hogy az egyes golyórészek hossztengelyeinek irányai a cső hosszirányával többé nem esnek össze. Minthogy a (8) szög, amint emítettük, törékeny anyagból és pedig ezen esetben, azaz vadászpuska golyójánál puha fából van készítve, a forgó golyó a kilövés után meghatározott úton át, azaz csak addig marad meg összetartott állapotban, míg az egyes golyórészek excentrikus mozgása folytán azok súlypontjai el nem tolódtak és a szög az énnek következtében reá ható oldalnyomás folytán el nem törik, mire az egyes golyórészek a lőirányból oldalt eltávolodhatnak. Már most közvetlenül világos, hogy az egyes golyórészek excentricitása által szabályozható, hogy azokat egymáshoz közelebb toljuk, ami úgy történik, hogy a golyónak a csőbe való behelyezése előtt a szöget kisebb vagy nagyobb mértékben nyomjuk be. Ha azonban a golyót egészen összetoljuk, amikor is az egyes betétlapok össze vannak nyomva és az egyes golyórészek egymással majdnem érintkeznek, akkor a golyó egészen a célpontig osztatlan állapotban marad meg. Beható kísérletek azt mutatták, hogjr a golyó a szórás tekintetében igen érzékeny. Ha pl. vadászfegyverek céljaira szolgáló golyóknál pamutlapok helyett papírlapokat teszünk . be, akkor, bármily puhák is azok, lehetetlen a golyó szóródását elérni. Szükséges, hogy a (7) rúgók egészen vékonyak legyenek ós csak akkora nyomást fejtsenek ki, amekkora a golyórészek összetartásához szükséges, továbbá a golyót a szokásos módon bezsírozhatjuk és a (12) zsírréteg arra is szolgál, hogy a kúpos közöket kitöltse; azonkívül a golyót bármely nagyságban és alakban és tetszőleges számú darabból készíthetjük, az egyes elemek csúcsait pedig akár az 1. ábrában föltüntetett módon kúposán, akár a 2. ábrában látható módon gömbalakban képezhetjük ki, nemkülönben a golyókat egy vagy több anyagból készíthetjük vagy azokra köpenyeket sajtolhatunk.