57969. lajstromszámú szabadalom • Berendezés különféle árúknak automatikus előállítására

— 2 — reteket teszi szükségessé, melyeket maga a behelyezendő árú kiván meg; bárminő alakúra lehet kiképezve. A rekeszek tetszőleges nagyok lehetnek és egymás melletti elrendezésük is tetszőleges lehet. Az egyes rekeszek számára szolgáló zár célszerű módon chubb-zárként képezhető ki és pedig olyképen, hogy a zár rekesztői a kulcs reteszvisszahúzó mozgásának csakis első része közben vitetnek a kulcsszakáll által, viszont ezen mozgásnak második része közben újra zárási helyzetükbe térnek vissza. Ebben a zárási helyzetben azután a kulcsot a zárási helyzetbe való kitolatás ellen védett retesz segélyével mindkét irányban való elforgás ellen megvédik úgy, hogy a kulcs a zárból ki nem húzható. Ez a biztosítás csakis a rekesztők megemelése útján egy második kulcs segélyével szüntethető meg. Minthogy bizonyos esetekben célszerű, hogy a második kulcsot, melyet az első kulcsnak szabaddá tételére alkalmazni kell az illető retesz csapóajtójába belülről vezessük be, ilyképen ajánlatos a zárban egy rögzítő tolókát alkalmazni, mely a rekesztőnek a második kulcs általi megemeltetésénél elállíttatik és a rekesztőket a megemelt helyzetben tartja meg. Amint ez megtörtént, a második kulcsot kihúzhatjuk, majd a csapóajtó zárása után az első kulcs a zárból kihúzható. A zárnak csukásánál a záróretesz a rekesztőket a megemelt helyzetben megtartó rögzítő tolókát magával viszi. A mellékelt rajzok 1. ábráján egy a találmány szerinti árúeladószekrény van vázlatosan föltüntetve. A 2—7. ábrák az árúeladószekrény számára chubb-zárnak foganatosítási példáját mutatják. A 8., 9. és 10. ábrák ezen zárnak főrészeit magukba véve tüntetik föl. Az árúeladószekrény nagyobb számú külön rekeszekkel bír és ezek csapóajtókkal vannak ellátva, melyek egy-egy (2) zár segélyével zárva tarthatók. A rekeszek egyes sorai fölött vagy minden egyes rekesz csapóajtóján föl van tüntetve az ár, mely a rekeszben tartalmazott árúért fizetendő. Ezt az összeget az illető kulcs kiadására szolgáló automatába kell bedobni, mire a kulcs átvétele után az illető rekesz kinyitható és az árú abból kivehető. Az (1) csapóajtók föliratokkal vannak ellátva, vagy pedig átlátszóak úgy, hogy a vevő fölismerheti, hogy az illető retesz mily árút tartalmaz és eszerint választhat. A zár nyitásánál a kulcs a zárban rögzíttetik úgy, hogy az nem húzható újra ki és egy másik rekesz nyitására föl nem használható. A zárnak ezt előidéző szerkezete a 2—10. ábrából látható. A 2. és 3. ábrák nézetben, ill. A—B vonal szerinti metszetben a zárat csukott helyzetben tüntetik föl. A 4. és 6. ábrák a zárat hasonló nézetben, illetve metszetben nyitott helyzetben mutatják és a 6. és 7. ábrák a zár hasonló rajzai, mimellett a rekesztő a második kulcs által meg van emelve, hogy a zárat újra csukhassuk és az első kulcsot abból kivehessük. Az (a) záróretesz (1. 8. ábrát is) (al) csappal van ellátva, mely a (b) rekesztő (bl) ablaknyílásába illeszkedik (1. 10. ábrát is). A föltüntetett foganatosítási példánál csak egy rekesztő van fölrajzolva, azonban természetesen több rekesztő is lehet alkalmazva. Az (a) retesz és a (b) rekesztő között (c) rögzítő tolóka (1. 9. ábrát is) van elrendezve, melynek célját alább írjuk le. A zár nyitása a (d) kulcs segélyével történik, amennyiben annak szakálla a (b) rekesztőt megemeli úgy, hogy annak (b2) átmenő nyílása az (al) csap magasságában fekszik és amennyiben a kulcsszakáll a kulcsnak továbbforgatásánál az (a) záróretesz (2) orrába ütközik és a záróreteszt jobbfelé eltolja úgy, hogy annak (al) toldata a (b2) átmenő nyíláson áthalad. Ebben a pillanatban a (b) rekesztő a (d) kulcsszakállról lecsúszik. ós az (a) retesznek a rekesztő második (b3) ablakába bejutott (al) toldatá mögé fekszik úgy, hogy a retesz nem mozgatható ki (1. 4. és 5. ábrát). Ebben a helyzetben a (d) kulcs a jobbra való elforgatás ellen a rekesztőnek (b4) kiugrása által és a balra való elforgatás ellen az (a)