57937. lajstromszámú szabadalom • Betűszedő és öntőgép

— 5 12. ábra a gyiijtőaor ütközőjének távlati. képe, a 13. ábra azon készüléknek távlati rajza, mely megakadályozza, hogy a matricák idő előtt jussanak a gyűjtő szekrénybe, a 14. ábra ugyanennek végnézete, vé­gül, a 15. ábra azon készüléknek metszete, mely­nek segélyével a megakasztó dob nyu­galmi helyzetébe hozatik vissza. A (b) tartályból (1. ábra) az (a) gyűjtő szekrénybe vezetett matrica-sor az (al) •ütközővel (3. ábra) jön érintkezésbe, mely a gyűjtő szekrényen csusztathatóan van elrendezve és mely a gyüjtőszekrénynek előremozgása közben a matrica-sorral érint­kezésben marad mindaddik, míg a kellő­sítő (c) szán a matricákat részben körül­fogja; a gyűjtő szekrénynek hátrafelé való mozgása által az (al) ütköző kiiktattatik, mely a gyűjtő szekrénynek hátrafelé irá­nyuló mozgása közben egy pillanatnyi szü­net után az (a2) zsinórra ható súly vagy rúgó közvetítésével (4. ábra) kezdeti hely­zetébe téríttetik vissza. A sorhosszt jelző (d) rúd az (al) ütközőhöz oly vonatkozás­ban áll, hogy az akkor, amikor a matricák összegyűjtetnek, az ütköző mozgásával meg­egyezően szintén mozgattatik. Ezen (d) rúdon lévő két (dl, d2) nyúlvány az (al) ütközőt szorosan körülfogja (12. ábra) úgy, hogy evvel együtt a rúd is mozgattatik; a hátsó (d2) nyúlvány hosszabb, mint a {dl) nyúlvány. A gyűjtő szekrénynek előre való mozgatása által az ütköző (d) rúdból kikapcsoltatik (3, ábra), mig a gyűjtő szek­rénynek hátrafelé való mozgatása által az (al) ütköző elsősorban a (d) i-udat emeli meg oly célból, hogy azt a hosszabb (d2) nyúlvánnyal való bekapcsolódás által rög­zítő vagyis nyugalmi helyzetbe hossza, az­után oly viszony áll elő, melynél fogva a (d) rúd az ütközővel együtt előremozgat­tatik azáltal, hogy azt oly helyzetbe moz­gatjuk, melyben azt a (dl, d2) nyúlványok körülfogják. Hogy a matricasor biztosan jusson a kellő helyzetbe, melyben a (c) szán azt körül­veszi akkor, amikor az (al) ütköző és az (e) sorzáró között a kellősítő helyzetbe vezettetik, a függélyes irányban mozgatott (c) szán (1. ábra) kissé megemeltetik úgy, hogy (cl) pofája az (e) sorzáró mozgását ennek (el) nyúlványával való bekapcsoló­dás folytán megakasztja. A (c) szánnak to­vábbi kis megemelése folytán a szán a matricasort körülfogja, (5. ábra), mire az (e) sorzáró visszahúzatik (3. ábra) és a szán megemelt helyzetben van. Az (al) ütköző az (e) sorzáró visszahúzásával egy­idejűleg mozgattatik, amikor is a szánnak szabályozható (c2) pofája a matricák fölött zárható. A szánt a függélyes irányban vezetett, (gl) rúgó hatása alatt álló (g) csuszka köz­vetítésével (gl) rúgó hatása ellenében visz­szafelé mozog és melynek mindkét irányú mozgását a szabályozható (g2, g3) ütközők határolják. A (h) csuszkát az (íl) bütyök­korong működteti (2. ábra), mely a (hl) emeltyű útján az (i) főtengelyről nyeri mozgását. Ezen (hl) emeltyű alkalmas mó­don rugóval van összekötve, minek folytán a (h) csuszka lefelé haladó útjában meg van akasztva. Az (il) görbületi korong túl­ságos mozgásának a rugalmas (h2) össze­köttetés szab határt. A szánnak szabályozható (c2) pofája (5. ábra) a rúgó hatása alatt vagy súrlódás útján mozgatott (c3) kellősítő ék megeme­lése által a matricasoron záródik, mely ék a szabályozható (c2) pofát hordó (cO) orsó lévő (c4) nyúlvánnyal kapcsolódik, ahol is az ék emelkedését a matricasor fölött zá­ródó pofa akadályozza meg. Az a magas­ság, tehát amelyik a (c3) ék emelkedik, függ az összegyűjtött matricasor hosszától; az éknek ezen mozgása a szabályozható forgási ponttal biró (j) emeltyű által vitetik át egy rúgóhatás alatt álló, (k) emeltyűre (3. ábra), mely a függélyes irányban mozgó rúgó behatása alatt álló, csúsztathatóan el­rendezett (1) éknek helyes függőleges hely­zetét (4. ábra) határozza meg. A (j) emeltyű a kellősítés után, a (jl, j2) görgők segélyé­vel téríttetik • vissza rendes helyzetébe, mely görgők a (j) emeltyűt, ellenkező ol­dalain, lefelé és fölfelé nyomják.

Next

/
Thumbnails
Contents