57931. lajstromszámú szabadalom • Melegvízfűtésű berendezés

2 — A kazánnak meleg vize mindenek előtt az (M) nyílásból kiömlő hideg vizzel, majd az (R) csőben vezetett hideg vízzel keveredik, mely fölmelegítetvén azzal együttesen emelkedik a (C) csövön át a (D) tartályba. Ez a folyamatnak első fázisa. A mint azonban a (D) tartály vize fölmelegszik, és mihelyt a visszatérő hideg víz hőmérséklete emelkedik, elérkezik az a pilla,nat, amikor a kazán tartalma forrásba jön, amikor is a (B) kamrába fölszálló gőzbuborékok az (M) nyíláson kiömlő víz által nagy mennyiségben kondenzáltainak. Bizonyos idő múlva egyes gőzbuborékok a kamra fölső széléig emelkedve a (C) csőnek (N) .nyílásán távoznak és a (D) tartályba föl.szállva itt kondenzátiójukat befejezik. Amint ily módon emulzió képződik, a hideg víz áramlása növekszik; a gőz a (B) kamrában kondenzálódik, de csak egy pillanat szükséges, hogy újabb emulzió keletkezék. Ezen jelenségek akkor állnak elő, midőn a viszszatérő víz kb. 40° C. hőmérsékletet ér el. A hőmérséklet növekedésével a leírt jelenség hatásosabbá válik. 50° C. körül a forralás kissé mérsékelten folytatandó, miközben az emulziók mindig ismétlődnek, de most már gyorsabban; a visszatérő víz 70° C-nál nagyobb hőmérsékletű is lehet és a berendezés még mindig tökéletes szabályossággal működik; az emulziók is mind gyakoriabbak, a keringés folyton hevesebb, a forrás ellenben, habár azt folytatjuk, a kazán által abszorbeált nagy hő miatt igen csekély. Ez onnan van, hogy a keringő víznek egy része a (B) kamrába ömlik és itt a gőzt kondenzálja. A (D) tartályba áramló gőz itt mindig kondenzáltatik, mert a visszatérő hidegebb viznek egy része a (B, C) csövön közvetlenül ezen tartályba jut. Heves emulzió után a levegőnek az (E) szelepen való távozása és a gőz kondenzációja folytán a (D) kamrában aránylag erős vákuum keletkezik. Ezen heves emulziót a visszatérő víznek erőteljes áramlása és a(B) kamrában végbemenő kondenzáció követi, melyben tehát szívás létesül, mely a (C) és (R) csővezetékekre megy át, amikor is az (E) szelep a (D) tartályt zárja és így a levegő betódulását megakadályozva, vákuum keletkezik, mely a meleg víznek a (D) tartályból a (B) kamrába való visszafolyását megakadályozza. A meleg víznek ezen visszatérése hirtelen forrást létesítene. Ha a (D) tartályt a küllevegővel közlekedő állapotban akarjuk alkalmazni, ezen esetben az (E) szelepet a (C) cső fölött kell elrendezni, amint a 2. ábrán van sjemléltetve. Magától értetődik, hogy a jelen találmány tárgyát képező berendezésnél szűkebb csővezetékek alkalmazhatók, mint a víznek különböző sűrűsége folytán működő szokásos berendezéseknél. Amint a melegvíz és a hidegvíz közötti sűrűségkülönbözet nem elegendő a keringés létrehozására, a thermikus egyensúly egyszerű játéka folytán emulziók keletkeznek, melyek a keringést erélyessé teszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Melegvízfűtésű berendezés, jellemezve egy, a kazán fölsó részén át egy, e fölött elrendezett kamrába vezetett, ezen kamrában könyökben meghajlított és aztán függélyesen egy, a kazán fölött bizonyos magasságban elrendezett tartályba fölszálló, visszatérő esővezeték által. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve egy visszatérő csővezeték által, mely a kazán fölső része fölött elrendezett kamrában lévő függélyes részében két nyíláscsoporttal van ellátva, melyek közül az egyik a kamra alsó részében a könyök közelében, a másik a kamra fölső részében a födél közelében van elrendezve, ahol is az első csoport arra szolgál, hogy a visszatérő víznek egy részét a kazánba bocsássa, a második csoport pedig arra szolgál, hogy a kamra fölső részében összegyülemlő gőzt a fölszálló csőbe eressze úgy, hogy ezen, a fölszálló csőben lévő vízzel keveredő gőz a fölszálló csőben kezdi meg kondenzálódását, hogy ezt a kondenzációs tartályban bevégezze, miáltal ez utóbbiban