57911. lajstromszámú szabadalom • Láda szalag-szövőszékek számára

Megjelent 1913. évi november h6 3 5-én. MAGY KIR SZABADALMI jSS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 57911. szám. XIV/b. OSZTÁLY Láda szalagszövőszékek számára. FRANK JÓZSEF GYÁROS NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1912 január hó 6-ika. Jelen találmány keskeny szövetek, mint szalagok és hasonlók előállítására való szövőszékek ládáira, főleg oly ládákra vonatkozik, melyekben a vetélők görbe pályákban, illetve horonyalakú mélyítésekben mozognak. A találmány célja- a lánc földolgozásához kihasználható teret növelni és egyidejűleg a láda azon részeit kellő erőssé, és tar.tóssá tenni, melyekben a bevágások vannak elrendezve. A csatolt rajzon az 1. ábra a láda egy ^részének homloknézete, a 2. ábra egy vetélőtuskó oldalnézete, míg a 3—5. ábrák egyes részeknek a 2. ábra x—x, y—y és zj—z vonala szerinti metszeteit mutatják. (a) jelöli a ládatestet, (b) a vetélők hajtófogasrúdját, (c) a vetélőket és (d) azon fogaskerekéket, melyek a. fogasrúd mozgását a vetélőkre átviszik. A fogasfrúd ismert módon iegy, a láda hátán (alkalmazott horonyban mozog. A (d) fogaskerekek és a vetélők ismert módon vetélőtuskókban vannak elrendezve, mimellett a fogaskerekek az (f) csavarok körül foroghatnak és a vetélők a tuskóknak harántirányban lefelé haladó görbe pályájában mozognak. A tuskók a találmány értelmében oly módon vannak alakítva, hogy a ládában minden tér gyakorlatilag, amennyire lehetséges a szövéshez és más szükséges munkákhoz használható ki. Ezt azáltal érjük el, hogy mindegyik vetélőtuskó alsó része két oldalt ki van vágva úgy, hogy beugró (h) fölületek és kiugró (i) fölületek képződnek, mely utóbbiak mögött, illetve alatt a vetélőpályák külső végei fekszenek, miáltal a vetélők mozgásuk közben hosszabb és szilárdabb alátámasztást kapnak. A kivágás a határos görbepálya közelében fekszik és az elől- és hátulnézetbem derékszögalakú keresztmetszetet mutat. A tuskót élőiről nézve, a kivágás fölső (j) fölülete hátrafelé emelkedik, mint ez a 2—4. ábrákban látható. Ezáltal a szád teljesen nyitható, minthogy annak fölső része a nyitott állapotban fölfelé és hátrafelé van irányítva. Egyidejűleg az elölnézetben (k)-nál háromszögalakú részt kapunk, mely a tuskót azon ponton merevíti, amelyen a görbe horony igen közel fekszik és amelyen tehát természetesen gyöngítiés