57900. lajstromszámú szabadalom • Kötélszalag és eljárás, valamint berendezés annak előállítására
— 2 -A rajz 2. ábrája két fonó gépből álló berendezést láttat. Az (A) fonó gépnek négy (Al; A2, A3 és A4), á (B) fonó gépnek szintén négy (Bl, B2, B3 és B4) verőszállítő korongja van. Az (A) és (B) fonó gépek mindegyikén pld. nyolc kötélág verő van elrendezve, melyek akképen vannak elosztva és akként vezettetnek, hogy egyegy quadratkötél képeztetik. Az (A) fonógépnek (1, 2, 3, 4) kötélág verői ugyanis az egyes nyíllal, míg az (5, 6, 7, 8) kötélágverők a kettős nyíllal jelzett pályát írják be. A (B) fonó gépnek (1', 2', 3' 4'), ill. (5', 6', 7' és 8') kötélágai szintén az egyes ill. kettős nyíllal jelzett pályát írják le. A kötélágak természetesen másként is lehetnek elosztva és más számban is alkalmazhatók, ha más fonású kötélszalagot akarunk előállítani. Mindegyik gépnél továbbá ismert módon hat vagy több szállító korongot alkalmazhatunk, ha hat vagy többszögű kötelet akarunk előállítani. A föltüntetett példánál a két kötélnek összefonása következőképpen megy végbe. Külön kőtélágak nyernek alkalmazást, melyek a»főkötélágakkal megegyező vastagságúak, azonban vastagabbak vagy vékonyabbak is lehetnek és melyeknek verői az (A és B) gépekben akképen vannak elosztva és vezetve, hogy hol az egyik, hol a másik gép hatáskörébe vándorolnak és ily módon a kötelek megfelelő kötélágaival összefonódnak. így pld. négy (a, b, c, d) kötélág (3. ábra) akképen van elosztva és vezetve, hogy a gyűrűs nyilakkal jelzett pályát irják le, (2. ábra) vagyis előbb az (A) gép (A2) korongjával vándorolnak, aztán a (B3) korongon át a (B) gép (B2) korongjához jutnak, honnan az (A4) korongon át ismét az (A) géphez és (A2) koronghoz térnek vissza. Ugyanakkor négy más (e, f, g, h) kötélág a keresztes nyíllal jelzett pályán vándorol vagyis a (B) gép (B3) korongján, aztán az (A) gép (A2) korongján át az (A4) koronghoz, innen a (B) gép (B2) korongján át a (B) géphez és a (B3) koronghoz. Ezen kétféle kötélágnak pályái tehát egymást keresztezik és így egymással összefonódnak. Ekközben a segédágak a kötélágakkal összeszövődnek a következő sorrendben; (a) az (l)-gyel, (b) a (2)-vel, (c) a (3)-mal, (d) a (4)-gyel, azután (a) az (10-vel, (b) a (20-vel, (c) a (3'j-vel, (d) a (4')-vel; ugyanakkor összefonódnak (e) az (50-vel, (f) a (6')-vel, (g) a (7') el, (h) a (80-vel, továbbá (e) az (5)-tel, (f) a (6)-tal (g) a (7)-tel, (h) a (8)-cal. Ezen fonás eredménj'ét a 3. ábra mutatja ; ily módon egyenletes és igen szoros fonat áll elő, Mint az ábrából látható már egy pld. (a, b, c, d) segéd-kötélág csoport és elegendő arra, hogy a két kötelet egymással egyesítse. Lehet a kötélágakat akként is vezetni, hogy az egyik pld. (a, b, c, d) csoport állandóan az (A2) és (B3) korongokon vándoroljon és ezalatt egy 8-as alakú pályát írjon le, míg a másik (e, f, g, h) csoport mindig a (B2, A4) korongokon halad. Ezen esetben a segédkötélágak kölcsönösen nem fonódnának össze. Ha a szalag, amint az rendesen kívánatos, kettőnél több kötélből fonandó, ami rendes eset, akkor az (A és B) gépek mellé további fonó gépeket kell iktatni (4. és 5. ábrák.) Ekkor a két-két kötél közti összekötő kötélágak szintén a leírt módon fonódnak össze egymással. Megfelelő módon kell mindig gondoskodnunk arról, hogy az összes kötélágak ugyanazon helyen fonódjanak össze, mert' különben rendes fonatot nem lehetne kapni. Ez a jelen találmány szerint akképen történik, hogy a verő kötélágak szélső fülei különböző magasságban vannak elrendezve, még pedig a fonásponttól távolabb lévők magassabban, mint az ahhoz közelebb esők. Hy mó don he l yes fo na t létesül. A helyett, hogy a kötelek egyesítésére küiön kötélágakat alkalmaznánk, akképen is járhatunk el, hogy magukat a szalagot képező köteleknek megfelelő kötélágait fonjuk össze egymással. Két quadrat kötélnek ily módon való összefonására szolgáló berendezés az 1. ábrán látható. Itt az elrendezés olyan, hogy a verőknek két szállító korongja mind-
