57885. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán két vagy több túlhevítő fölvételére kiképezett harántcsatornával
2 A kazán ismert módon (4—7. ábra) az (0) fölső kazánból és a két. (u) alsókazánból, valamint az ezeket összekötő két (I) és (II) csőnyalábokból áll1 , melyek maguk között a láng kifejlődését megengedő (r) teret hagynak szabadon. Az (I) és (II) csőnyalábok külső és belső csősorai oly célból, hogy a füstgázok jobb vezetést kapjanak, szorosan egymás mellett elrendezett csövekből állanak, ezek a sorok azonban megfelelő pontokon meg vannak szakítva, hogy a füstgázoknak a csőnyalábokba való be- és ezekből való kilépését lehetővé tegyük (8—10. ábra). A kazán egyetlen (o) fölső kazán helyett két fölsőkazánnal is föl lehet szerelve^ épp így egyetlen tüzelés helyett két tüzelés és ennek megfelelő számú csőnyaláb is alkalmazható. Hogy a gőz nagy mértékben túlhevüljön, az (I) csőnyalábban kevesebb csövet alkalmazunk, mint a (II) csőnyalábban úgy, hogy a füstgázok átmenete ellen az (I) csőnyaláb kisebb ellenállást fejt ki, mint a (II) csőnyaláb. Minthogy a füstgázok az (I) csőnyalábot aránylag magas hőmérséklettel hagyják el, a túlhevítő fűtését is magas hőmérsékletű gázok végzik, ennek megfelelően kis, könnyű és olcsó túlhevítő alkalmazható, mely kis alapterületet és tért igényel. A (II) csőnyaláb csövei oly szorosan vannak egymás mellett elrendezve, amily szorosan csak elrendezhetők, a füstgázok átvezetéséhez szükséges keresztmetszetekre való tekintettel, az (I) csőnyaláb azonban ellenben tetemesen kevesebb csőből vagy csősorból áll (8—10. ábra), nevezetesen az (1) csőnyalábban annál kevesebb csövet helyezünk el, minél magasabb hőmérséklettel akarjuk abból a füstgázokat elvezetni. Ekkor igen egyszerű, hatásos és minden tekintetben megbízható hőeiosztás létesül a kazán két felén, melyet a követelményeknek megfelelően igen tág határ rok között lehet szabályozni. Ugyanez áll mindennemű tüzelőanyag', kőszén, barnaszén, fa vagy olaj használata esetére is. Olajtüzelésről tudjuk azt, hogy a legmagasabb hőmérséklet a tüzelőtérben fejlődik és hogy a fejlesztett hő legnagyobb részét a csőrendszer első felében sokkal gyorsabban adja le, mint bármely más tüzelés. Az első csőnyaláb belépési végén és a második csőnyaláb elvezetési végén egyegy szorosan egymás mellett elrendezett csövekből álló ; csőcsoport van alkalmazva, melyek a füstgázok tulajdonképeni útján kívül különböző célokra vannak szorosan a mellső kazánfal mögött alkalmazva. így első sorban meggátolják a mellső kazánfalon át a túlságosan nagy hőveszteségeket anélkül, hogy a csőnyalábok külső tisztogatását akadályoznák. Ezek a csősorok továbbá csöveik ama része által, melyet a füstgázok közvetlenül nem érintenek, a vízkeringés elősegítéséhez is hozzájárulnak. Ezek a csövek mindkét csőnyalábban lényeges részét képezik az illető csőnyalábnak. Ezek vannak legkevésbbé fűtve, az elpárologtatáshoz a legkisebb mértékben járulnak hozzá, azonban a fölső és alsó kazán között a vízkeringést a legnagyobb mértékben gyorsítják, minthogy bennük a víz csak kis mértékben hevül föl. Ennek következtében a külső keringtetőcsövek (elmaradhatnak. Ha a kazánt mint hajókazánt akarjuk alkalmazni, 6. és 8—10. ábrán látható falazatot bádogpalást helyettesíti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízcsőves kazán két vagy több csőnyaiábbal és egy, a túlhevítő fölvételére kiképezett harántcsatornával, mely harántcsatornán az egyik csőnyalábból jövő füstgázok a másik csőnyalábba mennek, azáltal jellemezve, hogy egyenletes hőeiosztás biztosítására a két kazánfélben az első csőnyalábban kevesebb cső van megfelelően nagyobb közök hagyásával alkalmazva, mint a második csőnyalábban és hogy a csőnyalábokon vízszintes irányban áthatold füstgázok nem mennek a csőnyaláb egész hosszán végig.
